Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

1897-ben a „Tentamen* algebrai részének új (latin) kiadását a Magyar Tud. Akadémia egyik szakülésén dr. König Gyula tanár mutatta be.“ (Idézett hely. XXVI—XXVII. lap).

Ennyire terjed a Bolyainkra vonatkozó irodalmi mozgalom 1897-ig, mikor a Schmidt-Suták-féle Bolyai kiadással jelentékeny haladás történik, melynek elérésében, hogy mi az érdeme Schmidtnek, némileg látható az elmondottakból.

Természetesnek találja mindenki, de az igazságnak is eleget akarok tenni, mikor e helyen kiemelem, hogy a Bolyainkról magyar nyelven eddig megjelent müvek közt a Schmidt Ferencz-é mellett legbővebbek és kimerítőbbek azok, a melyeket a mi kollégiumunk tanárai Írtak. Egyik Koncz József nyugalmazott tanártól „Bolyai Farkas élete és működése“ a maros-vásárhelyi ev. ref. koll. Történetében, mely műről már fennebb is említés volt téve. A másik „A Két Bolyai“ czimii munka, melyet Bedöházi János szintén nyugalmazott tanárunk irt látható tárgyszeretettel, lelkesedéssel és hozzá tehetjük, teljes sikerrel.

IV.

Abban a díszes füzetben, melyet a kolozsvári tudomány egyetem tanári kara a most tartott Bolyai ünnepség emlékére (Joannis Bolyai in Memóriám) adott ki, Róbert Bonola, páviai egyetemi tanár, a Bolyaink tudományos érdemei iránti tiszteletből * névszerint elősorolja azokat a tudósokat, a kik a XIX. század folyamán, s a jelen század kezdetén az új geometriával foglalkoztak. Ebből a jegyzékből kitűnik, hogy 1839-től 1902-ig a müveit népek irodalmában az e tárgyra vonatkozó, csak az új geometria elméletével foglalkozó nagyobb munkák száma 623, továbbá ugyanezt tárgyaló históriai és kritikai munka és czikk 292.

* Czikkénck bevezetésében maga Bonola igy szól: „Cum in sollennia nata- licia saeculária Johannis Bolyai, viri illustrissimi, id qaod mi hí summo decori est, Opera quae ad absolutam geometriám spectant, deseribercuin el, cet. pr. 1. pag. 83.

13