Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

keresgélés után tűnnek itt-ott fel. Hontmegyénél „dist- rictus Kis-Hontensis“ néven Kis-Hontot ugyanazon lapon ábrázolja, de külön és a szokottnál kisebb mértékben meglehetős hiányosan. Mig Bél a szövegben 34 faluját sorolja fel, itt csak 21 van jelezve. Fazekas-Zsaluzsán F. Zsaluzsán- nak van Írva, mit lehet aztán felsőnek, fehérnek, vagy fazekasnak olvasni.

De szóbeli leírás helyett, mely sohasem lehet egészen tökéletes, s:olgáljon Mikoviny térképrajzolási módszerének egyik példájául a mellékelt facsimile. A másolat Turóczme- gyét ábrázolja, mint az eredetiben a Notitia Hungáriáé 11. kötetében a 320-ik lap után látható. Látjuk, hogy a megye nyugati határ-kiszögellésc Mikovinynél sokkal beljebb esik és az egész határvonal iránya többé-kevésbé eltér a valóditól. Így van a Vág folyónál is, különösen mikor az a megyét elhagyva északnyugoti irányba csap, Mikoviny tovább is nyugoti irányban rajzolja. Még leginkább összeesik a helységek megjelölése, mert itt már alkalmazhatta Mikoviny az ő csillagászati megfigyeléseit, meghatározhatta a földrajzi fekvéseket. De még ez esetben is, többnyire hol nyugatra, hol keletre, vagy valamely más irányban vannak a városok és falvak jelzései eltolva. Turócz-Szent-Márton pl. valódi helyzetétől északnyugatra, Znió-Váralja keletre, Szutsán északra esik.

Mindezekből látható tehát, hogy Mikoviny térképei korántsem mondhatók pontosaknak. De ezt kívánni sem lehet az ő korabeli térképírástól. A segédeszközök elégtelensége, tökéletlensége mellett nem is lehetett másképen. Teljes és pontos fölmérések híján a készített térképek sem lehettek pontosak. Mikovinynek meg kellett elégedni az illető megye néhány helye földrajzi fekvésének meghatározásával és az esetleg itt-ott véghezvitt mérésekkel. így aztán a meghatározott helyek közé rajzolta a folyókat, hegyeket, kisebb helységeket, nem egyszer csak arra támaszkodva, hogy ez vagy

139