Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

annyival dicséretesebb és érdemesebb gondolat volt Béltől, mert hiszen a hazai térképkészítésnek még nagyon rövid múltja volt.*

Készültek ugyan már régen térképek hazánkról, de azok is általánosságban, vagy nagyon is elferdítve, minden rendszer nélkül és csak nagy ritkán magyar emberek művei. Így már Trajanus császár készíttetett hazánkról térképet. Majd Ptolemaeus 1507-ik évi kiadásában is megjelent egy ilyen, a már 1464-ben meghalt Cusa Miklóstól rajzolva. Ezután már vannak magyar térképkészítőink is. Ilyen volt Bakocs Tamás titkára. „Lázár deák“, kinek térképét először a bécsi egyetem földrajztanára Cuspinaníus adta ki s ezután a XVI. század folyamán számos változtatással többször is megjelent. Ismeretesebbek voltak a Honter János térképei. Ugyancsak e korban élt a hires Lasius Farkas, Pomarius Keresztély és még számos külföldi, többnyire német térképkészítő, kiknek hazánkról, vagy annak egyes részeiről térképei maradtak fenn. A XVII. században már mind külföldi mappákat használnak nálunk, melyek a pontosságra és helyességre természetesen nem nagy súlyt fektetnek. Egyetlen jelesebb magyar térképgyűjtemény e századból a Hevennesy Gábor jezsuitáé 1688— 89-ből. Maradt ugyan ez időből nagymennyiségű térképünk, de legnagyobb részük minden alaposságot nélkülöz. Ugyanezt mondhatjuk a XVIII. század első negyedéről is. Fordulatot képez térképírásunk történetében Marsigli Danubiusának megjelenése 1726-ban.

Marsigli nagy diszmüve hatással volt Bél Mátyás munkájára is. Valamint Marsigli számos, már méréseken alapuló térképet csatolt munkájához, a Bél Notitia Hungariae-ja is az eddigieket minden tekintetben, különösen pontosságban felülmúló térképeket mutathat fel.

* Dr. Márki Sándor A magyar térképírás múltja és jelene. (Földr. Közi. 1896. évf 291. 1.) — F. Tóth A. R. A helyszinrajz és földkép-készítés története, elmélete és jelen állása. Budapest 1875.

134