Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

kozását stb. úgy leírja e fejezetekben, hogy e részletek bármely korunkbeli földrajzi mű illető ismertetéseiben is méltó helyet foglalhatnának. Hasonlót lehet mondani az állattenyésztésről, föld- és szőlőmivelésről szóló előadásáról is, mert ilyeneknek már csak művébe való felvétele is nagy érdeme és a korábbi munkákhoz képest — melyekben ily fejezetek vagy elő sem fordulnak, vagy pedig tömve vannak hihetetlen mesés állításokkal — ezáltal müvét tökéletesebbé tette. Bélnek ethnographiai rajzain kívül, még nagyban emelik művének becsét a megyék éghajlatára vonatkozó, az egyes vidékek talajviszonyait, termőképességét bemutató ismertetések is, mert Írójuk mély belátásáról, a helyes irányt felismerő éles szeméről, ítélőképességéről, józan felfogásáról tesznek tanúságot.

Számos nevezetesebb főúri család igy a Forgáchok, Balassiak, Pálffyak stb.-nek genealógiai táblázatát közli s néha az illető család történetét is adja. Ez ismét nem tartozik az ország földrajzi vagy történelmi leírása körébe. Saját korának felfogása és szelleme követelte talán meg az ilyeneket s meglehet, hogy az illető családok iránti hálából, kik megengedték, hogy levéltáraikban kutasson, állította össze történetüket, s midőn ez már megtörtént, azzal is hízelegni akart nekik, hogy müvében helyet szorított ezen családtörténeti tanulmányainak Alkalmid szolgált erre valami olyan helység előfordulása, hol e családoknak birtokaik voltak, vagy hol valamely tagjuk nevezetesebb szerepet játszott. Ezzel mindenesetre szolgálatot tett a későbbi történetíróknak és kutatóknak.

Érdekesek a műben az u. n. tabula itinerariak, melyek minden megye tárgyalása után a szomszéd megyékbe vagy az egyes helységekbe vivő utaknak irányát és távolságait jelölik meg. Ezek az útmutató adatok azonban szintén nem mindig helyesek. Igaz, ugyan, hogy valami nagy pontosságról szó sem lehetett azokban az időkben és helyességük is csak némely esetben állapítható meg t. i. ha az illető utakról

126