Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
Örmény, Sempte Mocsónok, Komjáthy; Ujlaky egykor népesebb magyar város volt, de miként Bél itt átutazóban egy nyolczvan esztendős öregtől hallotta, a török, mig Újvárban volt, nagyon sok kárt okozott a városnak. Ghymes csak újabban lett várossá, itt van a Forgács családnak gyönyörű kerttel körülvett szép kastélya. Nagyon sok faluja van a járásnak, összesen 98-at sorol fel közülök. A nyitrai járás a Nyitra eredetétől a folyó mentén Nyitráig tart, hossza 8 mfd, szélessége többnyire csak egy mfd. Csak két vára van, a bajmóczi és kesselőkői. Bajmócz vár és mezőváros neve szláv eredetű, némelyek szerint a várat hussiták alapították, de ez nem áll, mert már 1. Károly alatt említés történik róla. Eleinte a király által kinevezett várnagy alatt állott, majd több birtokos után (Bél valamennyit felsorolja) 1637-ben a Pálffyaké lett. Többször járt ellenség falai alatt. 1704-ben Bercsényi bevette és csak négy év múlva került vissza. Inkább rögtönözve, mint erősen épült. Aljában fekszik a város, melyet a törökök nem egyszer feldúltak. Régen sok zsidó költözött ide a bányavárosokból, de később innen is tovább mentek, úgy hogy már csak keresztények lakják. Némelyek hussita eredetűnek tartják a várost is, de ez sem valószínű. II. Ferdinánd 1631. jul. 24-én kelt oklevelében Majthényi Györgyöt, kinek családja még Zsigmondtól kapta érdemeiért a várost, bárói méltóságra emelte. Idézi és kivonatban adja az oklevél egyes részeit, melyekben a család érdemei vannak felsorolva. Felemlíti (423. 1. jegyz.), hogy Majthényi György iróember volt. Birtokában van ugyanis Majthényi „Rerum Hungaricarum sui temporis decades“ czimü munkájából, a 8-ik decas X. könyvéből 6 lap, melyekben a bécsi és zsitvatoroki béke története van leírva. Gyanitása szerint e munka Rudolf, II. Mátyás és II. Ferdinánd történetét foglalhatta magában. A járásnak csak nehány szép fekvésű mezővárosa van. Egy dombon épült a hasonnevű patak mellett Privigye. Német-Próna még IV. Béla idejében létezett, de már nagyon lehanyatlott. Szkacsany szintén szegényes hely. A járásnak sok faluja van. Nyitra-Szerdahelyről azt tartja a közmondás, hogy olyan jó földjei vannak, hogy kenyérrel van körülvéve. Híres Szoltsán falu mákcsik nevű ételéről, Felső-Vesztinecz pedig sáfránytermeléséről nevezetes. Le is írja a sáfránytermesztés módját s Valaszka-Béla falunál a juhászéletet mutatja be. Összesen 91 falut sorol fel. A 434—435. lapok közt a Divék-Ujfaluból származó Ujfalusi család genealógiáját adja. A harmadik, bodoki járás a Livina és Nyitra s a Trencsénmegye közti termékeny vidéken van. Városa kevés, vára csak egy van, de ezeket is, minthogy az itteniek a tudósításokat nagyon hiányosan ké100
