Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

bau nyugosznak. A külvárosnak 9 utczája van; nagyobb a belvárosnál, de rendetlenebből van épülve. A város északi részén folyó Kör- möczpatak jó szolgálatot tesz a bányáknál, hol jól felhasználják, de be is piszkolják a vizét. A város környéke terméketlen, vize egészségtelen, golyvát és púpot kapnak az emberek tőle.

A másik szabadkirályi város Uj-Bánya. Ez nevét onnan vette, mert itt csak a körmöcziek után ástak bányákat. I. Károly idejébe lehet tenni eredetét; sokszor tartózkodott Itt Mária királynő. Neki köszönhetik azt is az ujbányaiak, hogy oly nagy a város határa. A hagyomány szerint ugyanis a királynő megengedte, hogy mind az a föld, mit egy nap alatt Garamon innen és túl körül tudnak járni, legyen az ujbányiaké. A polgárok erre kiválasztották maguk közül a négy leghosszabb lábú embert és az év leghosszabb napjának hajnalán kettőt- kettőt útnak indítottak észak és dél felé. Az első pár ember nagy földet megkerült s az utat melyen haladtak mindenütt letördelt ágakkal, jelölve estére szerencsésen vissza is érkeztek. De a másik két határkerülő átmenve a Garamon, hogy a nagy útra erőt szerezzenek maguknak, kényelmesen leültek egy árnyékba s megreggeliztek; midőn az idő melegedni kezdett, beszélgetés közben elaludtak és csak estefelé ébredtek fel. Ekkor nagy sietve útnak indultak, de csak kis tért járhat tak be, mire a nap már leáldozott. Ezért olyan kicsiny a város határa a Garam egyik felén és az ujbányaiak még most is sajnálják, hogy olyan drágán fizették meg annak a két embernek reggelijét.

A város házai, a tanácsház, parochia és a kamaraépület kivételével mind aprók s kertektől vannak körülvéve. Egykor gazdag aranybányák voltak a hegyekben, de a bányásznép nagyon elaljasodott s midőn egyszer a bányában dorbézoltak a bányászok, a hegy reájuk omlott, a kincsekkel együtt maga alá temette őkét és viz öntötte el a bányákat. 1664-ben a törökök az egész várost feldúlták, népét legyilkolták. Ekkor jöttek be a leölt szászok helyébe a szlávok, kik azóta lakják Újbányát. Egy időben a régi bányát újra mivelés alá akarták venni s egy angol a viz kiszivattyuzására vizemelő gépet is állított fel, de semmire sem tudott menni, mert a mennyi vizet kihúzott a gép, épenannyi jött újra a bányába.

Négy mezőváros és a körmöczin kiviil két vár van a járásb an Oszlány városa a hegyek között Körmöcztöl 4 mfdre nyugatra fekszik. A hegyes vidék miatt nagyon nehéz földjeinek mivelése. 1662-ben és 1683 bán a törökök az egész várost feldúlták, lakóit leöldösték. Oszlány a Pálffy János birtoka. A második város Szent-Kereszt, melynél Tökölynek volt egy csatája; e csata lefolyását részletesen el is beszéli.

95