Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

is Hontmegyének kellene következni, de a „jegyzeteknek hiánya, miket hiába kértünk,“ megakadályozta ebben, úgy hogy kénytelen volt az el nem készült Hont vármegyét, Barsmegyével helyettesíteni.

A megye nevét Ó-Bars falutól vette, mely egykor még város volt, de utóbb annyira tönkre ment, hogy még falunak is alig válik be. A megye északról dél felé húzódik; hossza 7, szélessége 2—3 mfd. Északi részét dél felé folyton alacsonyodó hegyek boriiják, mig a lévai síkság ismét hegyesvidékbe megy át. Az összes hegyek felsorolása nagyon hosszúra terjedne, azért csak nehányat említ fel közülük. Két csoportra lehet őket osztani: ezen felosztás szerint külön tárgyalja az aranytartalmu és külön a közönséges hegyeket. Aranytartalmuak például a körmöczi hegyek; ezeket ismét erdős és kopasz hegységekre osztja. Az erdősök nem annyira gazdagok aranyban, hanem azáltal válnak hasznosakká, hogy sok szenet égetnek rajtuk. Dús erdőségei vannak az újbányái aranytartalmu hegyeknek is.

Ezután következik a közönséges hegyek bemutatása. Oszlántól Nyitráig húzódik a Klyag, mely oly magas, hogy egészen Újvárig és Komáromig lehet látni csúcsáról. Jó legelői vannak a Hruschovnak, mely Ghyines és Nyitra felé húzódik és Pozsonyig nyílik róla kilátás. A többi hegyek többnyire a síkságból emelkednek ki és a mellettük levő falvak neveit viselik. A síkságokat szintén többnyire erdőség borítja. Említi az u. n. „cserjéseket,“ mint a Garam-berkek a Garam mellett, melyek mocsaraktól lévén környezve, háborús időkben a lakosság menhelyéül szolgáltak.

Ily röviden végezvén a hegyekkel, rátér a folyók tárgyalására. A Garam ered Gömörmegyében és Zólyomon átfolyva, a butsi szoroson bejön a megyébe. A Körmöcz patak csakhamar bepiszkolja szép tiszta vizét; Szent-Keresztnél, hol Ilid vezet át rajta uj patakokat vesz fel. Áradásaival nagyon sok kárt okoz a síkságon. Alig 1 mfdnyi távolságon a Nyitra is átfoly a megyén. A Zsitva több forrásból ered, csak azt nem említi meg, hogy hol. A kisebb vizekre térve át említi a Kör- möczöt, a szent-kereszti vizet, a Szklen, Vihne, Zernovicz és Szent- Benedek nevű patakokat. Említi Bél, hogy midőn 1725-ben a vihnyei fürdőbe utazott, épen kiöntött a Zernovicz és alig tudott megmenekülni az árvíz elől. Ezek után szó van még a forrásokról, a megye termékenységéről, bányászatról, a megye levegőjéről, állattenyésztéséről stb.

A politikai rész a megye lakosaival kezdődik. Legrégibbek voltak a quadok, kik egészen a Garamig laktak. Marcus Antonius hódította meg őket, majd később Attila szövetségébe állottak és utána a szlávok uralma alá került a vidék. Ezeket az avarok igázták le, majd Arnulf

93