Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

pilisi és solti járásból. A váczí járást keleten a Zagyva, nyugaton egészen Pest vidékéig a Duna határolja; innen kelet felé Keresztur, Stily és Zsámbok irányában a Zagyvához tér vissza a határ. Nagyrészt hegyes és dombos vidék, különösen északi részén. Lakói szlávok és magyarok.

Egyetlen szabadkirályi városa Pest, melylyel a 36—110-ik lapig foglalkozik. Három külön fejezetben, három korra u. m. magyar, barbár és ausztriai korszakra osztva irja le a város történetét. Az első korszak a magyar uralom kora, egészen a városnak a török által való elfoglalásáig terjed. Érdekes a város nevének fejtegetése. Megbírálja Bonfinit, ki igen merészen, innen származtatja a paestusi légiót. Nem fogadja el Cellarius véleményét sem; Lasius szerint Pesthe magyarul zászlót jelent, de erről Bél nem tud, hanem szerinte e név inkább révet jelenthetne. A metanasta jazygok adhatták e nevet. „Mikor Transaquincum tönkre ment, a vidék pusztasággá vált, mit ők pust, vagy ama kor kiejtése szerint piist, azaz elhagyatott helynek neveztek, honnan a magyarok azt hiszem pestet csináltak.“ Először Thuróczi emlékezik meg a városról, midőn irja, hogy Géza király Budán káptalant alapítván, Pest adóját annak javára rendelte. 1241 ben feldúlják a tatárok és Rogerius müvéből az tűnik ki, hogy Pest ekkor Budánál jelentékenyebb város volt. Oláh Miklós szerint lakói magyarok és németek voltak. így fűzi tovább Pest történetét, mind részletesebben, még a Dózsa- lázadást és annak leveretését is elbeszéli.

Az 1526-ki rákosi gyűléssel végződik a magyar korszak és még ugyanezen évben a török kirabolván a várost, ezzel Pest a barbár korszakba lép, mely Buda felszabadításáig tart. Ezen korban a város története a Buda visszafoglalására irányult kiilömböző kísérletek lán- czolatával függ össze. Az ostromok többnyire Pest ostromával kezdődtek s ezen harczokat nagy részletességgel irja le. Legbővebben ir azonban Bocskai látogatásáról a nagyvezérnél 1605-ben. Boccatius ezt tárgyaló művének illető részeit többnyire szóról-szóra közli. Végre 1686-ban Pest Budával együtt felszabadul a török alól és ezzel története az ausztriai korszakba lép. Megfogyott lakosságát német és rácz telepesekkel pótolták. Idézi Lipótnak 1703. okt. 23-ki oklevelét, melyben a város visszakapja régi jogait. A török háborúk alatt a Dunán való szállítmányok sok hasznot hoztak a városnak és később ide került a hétszemélyes és királyi tábla is. Itt eltérve a tárgytól a magyarok törvénykezésével foglalkozik, leír egy 11. Endre korabeli istenitéletes párbajt is.

Pestnek két főutczája észak-déli irányú, közepén van a piacz a

_6

81