Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

kát sem hanyagolta el. Részletesen akarja ismertetni Magyarország egyházi ügyeit is, különösen a kalocsai és váczi püspökök történetét. Az, hogy a sovány katalógusokon kívül alig talált egyebet ezen munkájához segítségül, még inkább ösztönt adott a kutatásra „és valóban több elöljáró nevét megmentettük a feledéstől“ mondja öntudatosan magáról. Ezen kötetet is másodsorban lotharingiai Ferencznek ajánlja fel, mint a ki befolyásával nagyban elősegítette a munka haladását. Jobbnak látja, ha az eddig megjelentek tartalomjegyzékét nem mint némelyek akarták e kötet végére, hanem a negyedik kötethez csatolja, mert evvel a műnek első része úgy is befejezést nyer. E helyett Naldo Naldi a corvin-könyvtárról szóló költeményének négy könyvét vette fel és csatolta a kötet végéhez.

A 10-ik levélen Mikoviny mérnöknek a térképek készítőjének második „intelme“ következik az olvasóhoz. Három levélen át beszél a térképkészítésről; mintegy a földrajzi tudományokba való bevezetésnek és térképmagyarázatnak lehet ezt tekinteni.

E kötetbe Pest, Pilis és Solt megyék vannak felvéve és 588 lapon tárgyalva; a következő 589—642-ik lapokat Naldo Naldi levele foglalja el s a számozatlan utolsó levél egy Bél müvéhez irt elegiát tartalmaz. Tehát e részben is, mint mindenütt, hol ily terjedelmes tárgyalásról van szó, sok a történelmi rész és túlsúlyban van a többi felett.

Pest, Pilis és Solt egykor három külön megye volt; az első Pest várostól, a második a Pilis hegységtől, a harmadik Solt várostól, vagy némelyek szerint egy ily nevű családtól vette nevét. Midőn Buda lett a király székhelye, Pilismegye összeolvadt Pesttel és főispánja a király jelenléte miatt egyiknek sem volt, Soltnak Székesfehérvár volt a székhelye, de midőn ezt a törökök elfoglalták, e megyét is Pest és Pilis megyéhez kapcsolták. Határai a szomszéd megyék s a kunok és jászok területei. Hegységei közül nagyobbak, Vácz felett balról a Naszál, mely fél mfd hosszú és tölgy, vagy fenyőerdők borítják; e hegység határt is képez Nógrád megyénél. A Duna ellenkező oldalán van a Pilis hegység, mely Esztergomtól Visegrádig és Budáig húzódik, hol ágai a Gellérthegyben végződnek. Buda felett húzódik nyugat felé Pál remete völgye; közepén zárda van, az 1526-ban elpusztított Szent Lóránt templom romjaival. A zárda alatt van a Jánoshegy, Buda felé a solmár hasonnevű várral. Ó-Buda alatt van az Üröm, nem messze innen a magasabb Pilishegy, mely fanélküli kopaszsága miatt kapta e nevet. Kesz- tölcznél két ágra szakad; északon az Ábrahám hegye van Bogdán és tótfalvi mellékágaival, melyet váradi hegynek hívnak A hegyeken kívül

79