Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

igy emeltek torlaszokat. Azért nevezik magasnak, mert patakjai a Pop- rádba s ezzel a Visztulába mennek, mely a Balti tengerbe viszi vizüket. Vizeinek többi része a Vágba és a Duna közvetítésével a Fekete tengerbe ömlik. Délen van a Prasswy Wrssek (érdes domb,) a Karlova, Hóra, Brezinova, Javorinka, melynek tövében az Opoltica patak „piros szurokhoz hasonló zsjrt bocsát ki, mit színe miatt a tudatlanabbak czinóbernek hisznek.“ A Nemeczka, Ipolt-Weliky, Czertowa-Svabda, Gyömbér stb. következnek a Javorinka után. Nyugaton vannak Zólyom határán a Sveha és a Nagy-Fátra. Északon a Chots, honnan Krakóig el lehet látni; a Spusstiak, Groszecká, Roháts, Répa, Kamenista, Ja- vorové, Granat, Ticha stb. Az összes megyék közt a legrészletesebb hegyrajzot adja, 54 különböző hegységet Írván le. Számos nagy sziklatömeget is találunk a megyében, így a Csernakő Deményfalvánál, a Benikova stb. Ez utóbbiban barlang is van s benne több tó ; ilyen barlang a Dvere nevű és a nagy Okno üreg.

Liptómegye folyói a Vág és a Béla. A Vág egykori neve Cusus, szlávul mérleget jelent; nagyon sok kárt tesz kiöntéseivel. A Béla még a Vágnál is gyorsabb folyású. Felsorol még 24 kisebb patakot is. Nagyon nagy a savanyú források, csodatevő vizek száma. Ilyen a rosen- bergi, mely ha a gabona drága lesz, bőven foly, ha pedig jó termés van, egészen kiszárad.

A megye termékenysége közepes. 1706-ban és 1717-ben a nagy fagyok kiölték a vetéseket és az ínség csillapítására más megyékből hoztak gabonát. Legelterjedtebb a juhtenyésztés, a ló ritkaságszámba megy. Nagyon gazdagok hegységei vadállatokban, Lutskán kígyók is vannak, s ezek közül némelyik akkora, hogy „sárkány nevet érdemel.“ Gazdag éreztermelőhely Liptómegye; aranyát a bányákból Körmöczre viszik. A hideg égalj a gyümölcstermelésre nagyon kedvezőtlen. Hogy az érést elősegítsék, Liptóban tüzet szoktak rakni a fák alá. Még a mogyoró sem érik meg rendesen; s ha ez megtörténik néha és hozzá még bő is a termése, a falusiak mindenféle betegségek előhirnökének tartják. Gyönge az állattenyésztés is. Híres a liptói túró, melyet a Vágón lehozva egészen Bécsig elvisznek. Kitűnő vajat is készítenek (buty- rusnak nevezi latinul). A sok erdő bőven szolgáltat fát, melyet Pozsonyba, Győrbe, Komáromba szállítanak.

Hogy könnyebben emlékezetben lehessen tartani Liptómegye ezen nevezetességeit, versekbe szedve elmondja. A megye lakossága és nyelve főképen a szláv. Corvin János liptói herczeg volt és ekkor e herczegséget magyarul „Liptóságnak“ nevezték, mert minden ily ság, ség képzővel végződő megyenév azt jelenti, hogy herczegség volt ere76