Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

terczebányától 4 mfdre van észak felé. Szabadkirályi várossá 1655-ben lett. Nagyon gyakoriak itt az égések és mivel házai fából vannak, nagy károkat is okoznak. Lakói szlávok, kik földmivelésből és állattenyésztésből élnek; különösen utóbbi czélra nagyon alkalmasak jó legelői és füvei borított hegyei.

E hegyvidéken a várak száma kevés, inkább városai fejlődtek ki. A beszterczebányai vár a város északi részén fekszik és a templomot védi falaival. Déli oldalán palota emelkedik a plebánus lakásával; közepén, a templom mellett van a czinterem az előkelők számára. A másik vár a lipcsei, meredek, sziklás hegyen épült; mint nevezetességét megemlíti sziklába vágott mély kútját, melyben csak 20 mp. alatt ér feneket a bedobott kő. — Nem nagy a kastélyok száma sem, mert itt a nemesek inkább a városokba húzódtak veszély idején. Három mezővárosa van. Rádvány Beszterczebánya mellett, Tót Lipcse és a Garam túlsó felén Ponik, hol egykor bányák is voltak. Falúinak száma 52.

A megye másik, alsó-járásában két szabadkirályi város van: Zólyom és Korpona. Zólyom, a megye székvárosa, kicsiny, de kellemes fekvésű hely. Eredetileg szláv telepítés és a szászok csak később kerültek ide. Már neve is mutatja, hogy Beszterczebányánál (Neusolium) sokkal régibb telepítés (Vetusolium.) Már 1378-ban Nagy-Lajos ide hívta össze a lengyel főurakat tanácskozásra. E város Albert özvegye Erzsébet alatt a csehek kezébe került és ezek jóidéig innen intézték rablásaikat. Részletesen elbeszéli a város további történetét. Hogy mikor lett szabadkirályi város, nem lehet tudni. Buda elfoglalása után a szlávok és németek közé magyar lakosok is kerültek. A városnak úgyszólva csak egy utczája van, mert a többi nem is nevezhető annak. Nagyobb házai a piaczon vaunak; távolsága Beszterczebányától 2 mfd. Czimere kettős kereszt, melyet angyalok tartanak; valószínűleg IV. Bélától kapta.

Korpona városa Bél szerint valószínűleg nem sok gyümölcséről neveztetett igy, hanem a karpok népétől, mely a Kárpátok nevét is adta. Egykor ez is bányaváros volt és már IV. Bélától kapott szabadalmakat. Épületei már nagyon régiek, vidékén szőlő és sok gyümölcs terem. Lakossága a török idők előtt német volt, de utóbb szlávok és magyarok költöztek a városba és németül már nem is tud itt senki.

Több vára van, melyek azonban nagyobbára lakatlanok. Zólyomtól kapta a város és a megye a nevét; a várostól délre fekszik egy dombon, melynek keleti oldalát a Szlatna patak mossa. A várban hatalmas épület van, mely három emeletével magasra nyúlik fel a falak között ■ egyik szobájában Mátyás király is huzamosan lakott. Keleti oldalán

74