Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

len vára Szklabinya, de már ez is romokban. Turócz Szent-Márton város egyszersmind a megyei székhely, a Turócz partján épült. Egykor szabadkirályi város volt. Szép temploma van a Révaiak sírboltjával, mely családhoz a város tartozik. Szutsán városa előbbitől 1 midre a Vág mellett fekszik, itt történt 1624-ben Nyári Krisztinának nagy pompával végbement esküvője Eszterházy Miklóssal. Túrán a Vág ellenkező oldalán fekszik magas hegyek alján. 25 faluja van a járásnak.

A blatniczai járásban mezővárosok nincsenek. Nevét Blatnicza várától vette és 23 faluja van. A mosóczi járásnak nincsenek várai. Mosócz némelyek szerint három faluból egyesült és igy lett mezővárossá. Híres vásárairól és sok vargájáról, úgy hogy szláv nevét is innen származtatják. A falvak száma 30.

A negyedik, utolsó járás Zniótól kapta nevét és a Turóczon túl a nyugati hegyekig, a folyón innen pedig dél felé Nyitramegyéig terjed. Znió vára már romokban van; egykor Turócznak hívták és IV. Béla király ide menekült a tatárok elől. A vár alapját Ivánka, a Forgáchok őse vetette meg. 1. Ferdinánd az itt történt árulás miatt leromboltatta, csak azt nem lehet tudni, hogy miben állott ez az árulás. 1252-ben IV. Béla prépostságot alapított Turóczban; idézi is az alapitó bulla kezdetét és részletesen elbeszéli a zárda történetét, adja főnökeinek névsorát, a ktilömböző királyok által a zárda számára kiadott okleveleket, a testület szervezetét (351—61. !.) stb. Ettől délre Tót-Próna fekszik. 19 faluja van e járásnak, melyeknek felsorolásával Turócz- megye tárgyalását bevégezve, az utazási táblázat következik, még pedig Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Trencsén és Nyitra megyékbe vezetnek a megjelölt utak. Itt is, mint más megyéknél többnyire első helyen áll „országos futár útja“ (via cursoris publici), az országút. Zólyomme- gyébe a következő utakat találjuk: 1. Mosóczról Stubnára és a Hoch- waldon át Beszterczebányára 4 mfd. Mosóczról Hayon és Ulmankán át Beszterczebánya 4 mfd.

Turóczczal szomszédos Zólyommegye, melyről ezután szó van. A megye nevét némelyek a solium (trón) szóból származtatják, mert egyideig itt volt Mátyás királynak a székhelye. De inkább a szláv zwolenből (kiválasztott hely) lehet származtam a Zólyom nevet: annyival inkább lehetséges ez, mert itt szláv az őslakosság és eredetét is nem a hussita harezok, hanem III. Béla idejére lehet visszavinni, mert ő alkotta meg a megyéket. Zólyommegyét hegyek zárják körül és ágazzék be. Síkság csak a Garam mellékén Beszterczebánya és Zólyom közt képződött. E sik terület 10 mfd hosszú és 4—5 mfd széles.

Határhegyei az északi havasok, melyek „bámulatos magasságúak.“

70