Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

több birtokos után az Országh családra szállt. Itt elbeszéli Bél, e család nevének eredetéről szóló mondát. Dubravius szerint ugyanis midőn Zsigmond király bejött az országba, a határon egy csomó gyermek fogadta, élükön egy zászlótartóval. Midőn Zsigmond kérdezte ettől, hogy ki küldte őket ide és kinek a katonái, az ifjú ezt felelte: „Előtted áll Országh, hogy harczoljon ellenségeid ellen.“ A királynak megtetszett az ifjú merész felelete és kegyeibe fogadta Országh Mihályt, ki a hírneves család alapitója lett.

E családé volt Modor, egészen kihalltáig vagyis 1567-ig. Ekkor visszaszállt a koronára és 1608-ban szabadkirályi város lett belőle. A nemzeti felkelések alatt sokat szenvedett és 1729. jul. 18-án majdnem az egész város leégett. Hosszas négyszög alakban terül el; 330 háza van és három kapuja. Meglehetős rendetlenül lehetett épülve, mert Bél megjegyzi, hogy „egy város sem érdemelte volna meg a Fileck elnevezést, mint éppen Modor, olyan szögletesek és görbék az utczái.“ Itt már csak egy templom, egy zárda s a három külvárosban három imaház és egy templom van. Lakói bortermelésből élnek; vannak köztük »németek, magyarok és szlávok, kik mind a három nyelvet beszélik, sőt nagyrészt latinul' is tudnak. Vannak köztük iparosok és kereskedők is és híresek nagy vásárai, melyekre Sziléziából és Lengyelországból is jönnek vásárosok.

A 126—27-ik lapok között ismét két város, Bazin és Szent- György képét adja Mikoviny, Bazin, mint a kép mutatja meglehetősen szétszórt házakból állt; a kép alján levő czimerén Szüz-Mária képe látható. — Szcnt-Györgyöt is, mint Modort, szőlők veszik körül, inkább egy mai falu, mint szabadkirályi város kinézése van. A képek alatt elmés latin distichonok vannak. Szent-Györgyre azt mondja a vers, hogy a hasonló nevű lovag csak nevét kölcsönözte a városnak, de Bacchusnak létét és virágzását köszöni s a ki szereti Bacchus ajándékát az csak Szent-Györgyöt válassza hazájául.

Szent-György a megye utolsó városa, nevét a szent lovagtól vette, alapitói ismeretlenek, de már azon városok közt szerepel, melyeket Ottokár elpusztított. Első ura, kinek neve ismeretes, Wolffart; utána a szentgyörgyi és bazini grófok birtokába került. Kiváltságait Rudolftól és Mátyástól kapta. Sokat szenvedett a nemzeti fölkelések alatt s 1728-ban egy része leégett. Fal veszi körül a várost, melynek négy kapuja van: a bazini kapu keletre, a pozsonyi délre, a szőlőkapu északra és egy kisebb kapu nyűgöt felé nyílik. Templomai közül a falakon kiviil levő dombon épült az egyik, ez a szent-György templom, a másik bent van a városban. Több nemes lakik itt, igy az Illés, Kecskés stb.

63