Református Kollégium, Marosvásárhely, 1896

91

mazásaikkal együtt.“ — Beérkezett két pályamunka, a V. sz. a. „A matliematika olyan, mint a dialeetica stb“ jeligével és a Vili. sz. a. „Minden mennyiség egyenlő önmagával“ jeligével. Mindkét munka dicséretes törekvést árul el. A IV. számú a bevezetésében, mint a befejezésében is elmélkedik a mathe- sisröl általában, annak szolgálatáról az emberiség haladásának történetében, a logarithmusok történelmi fejlődését is bővebben érinti, de a tárgyalásban sok fontosabb részen csak átsiklik, igy például a mértani középarányos segítségével való közelitö meghatározásán a logaritmusoknak, a Keper-féle logaritmusokon, sőt azt nem is fejtegeti, hogy logarithmusi rendszer alapszáma mért nem lehet negativ mennyiség.

A VIII. számú rendszeresebb, áttekinthetőbb, egyszerűbb s több matematikai érzékre vall. A Keper-féle logaritmusoknak ugyan itt is bővebb ismertetése kiválhatott volna, bárha ez nem teszi szorosan véve a gymnasiumi pensum anyagát, de privát stúdium tárgya már e fokon is lehet. A kitűzött dijat ez utóbbi nyeri, az előbbinek pedig, dicsérettel való megemlítés mellett odaítéli a. tanári kar a földrajzi kérdésre kitűzött pályádijból fennmaradott 1 Irtot, A jeligés levélkék felbontatván : a VIII. számúnak, mely a pályadijat nyeri, szerzője Müller Ede, Vili. o.; a IV. számúnak szerzői Gaal Zsigmonű és Incze Béla, VIII. o.

g) Tck. Fekete Jakab mérnök, szakipariskolai igazgató úr ajándékából 10 frt tűzetett ki ezen physikai kérdésre : „Az általános síiig, fajsúly. tömeg, sűrűség, úgy szintén a légkör nyomásának és gázok vagy gőzök feszítő erejének megmérésére követett eljárások, használt eszközök és mérték egységek tüzetes ismertetése, az elvek bővebb kifejtésével, a melyeken azok alapszanak

Beérkezett egy pálya munka az V. sz. a. „Per aspera ad astra“ jeligével. A munka teljes alapossággal készült, kellő áttekinthető renddel van összeállítva, delinitióit érthetöleg adja elé, a kérdés minden pontjára kiterjeszkedik, a nélkül, hogy a tárgy keretén túl csapongana. Azt a benyomást teszi, hogy Írója a forrásmunkákból nem csak átkölcsönzött, hanem az