Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
743 ezen ágára vonatko zólag az ügynek, minél alaposabb bizonyítás terjesztethessék elő. Addig, mig az e tárgybeli nyilatkozat megté- tétetnék, kötelességévé tétetik a titoknoknak, hogy az egyházi főtanácsi levéltárban keressen e czélra használható bizonyítási adatokat. (Nr. I. protocollum sessionis 1709—1733-ig.) III. Főiskolánknak Fehérvárról elüzetósekor szenvedett kárai. Hogy főiskolánknak Károlyfehérvártt, onnan elüzetése előtt fekvő birtokai voltak, azonkívül, hogy azok nélkül ott annyi ideig fenn sem állhatott volna, bizonyítja Rabutin generálisnak 1704. október 23-án kelt s ide eredetileg A) betű alatt csatolt védlevele, melyben a kollégium s az annak szomszédjában levő professori lak s mindezeknek appertinentiai is emlittetnek név- szerint. De hogy ezeken kívül még más fekvő vagyonai is voltak főiskolánknak, méltán állíthatjuk mindazon 1703. márczius 27-én költ s B. alatt eredetileg ide mellékelt oklevélnél fogva, melylyel a város kerítésén belől egy kertliely szereztetett Ká- szoni Jánostól, a katholikusoknak át engedett kis kollégium elvesztése miatt szenvedett némü kárnak pótlásául; mindazon Bb. betű alatt ide mellékelt iromány szerint, melyben hihetőleg az azon időbeli tanítók egyike által jegyeztettek föl főiskolánk fekvő birtokai szomszédságaiknak is meghatározása mellett és amelyből a 3-ik —5-ik lapokon megtetszik, miként a kollégiumi birtok a vár kerítésén belől állott, a kollégium épületén s telkén kívül még az 1703-ban szereztetett fennebbi kertből és három professori lakokból s telkekből. Miként fosztatott légyen meg annyi s oly siralmas emlékezetű üldöztetései után magát a Leo- poldinum diploma 1-ső s 2-ik pontjaiban ígért védelem által bátorságositottnak méltán képzelhetett főiskolánk mindezen s hihetőleg még több más fehérvári birtokaitól is az 1716-ik esztendőben, hazánk akkori történeteinek még egészen el nem hamvadott emlékezetéből tudhatni; de láthatni ezt a Benkő Transii vaniája 260-ik §-ában is. Az akkor még eleven emlékezetben volt Leopoldinum diploma tetemes sérelmével esett ezen megfosztás, hogy nem történt kárpótlás Ígérete nélkül, azonkívül, hogy megegyeztetni sem lehetne a felséges ausztriai ház kormánya igazságosságával azt, hogy a czélba vett várépités czime alatt az akkori időben a mostaninál tekintetet igénylőbb állású 48*
