Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

272

ben „Adatok Bolyai Farkas életrajzához“ czimen. — A Farkas eredeti jegyzeteit közölte szórúl-szóra Brassai Sámuel, a kolozsvári egyetem nyugalmazott tanára, a magyar akadémia tiszteleti tagja a Bolyai Farkas felett tartott emlékbeszédjében, mely az erdélyi muzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történelem-tudományi szakosztályának kiadványai III-ik kötete 3-ik füzetében jelent meg 1886-ban Kolozsvárit. Ugyanezen emlékbeszédjében hozta napfényre Brassai S. a Bolyai János jegyzeteit is.

Fides penes auctorem, itt adjuk mi is a magyar mathematiku- sok princepsének önéletirati rajzát, kiegészítvén helylyel-közzel és világosítván itt-ott fiai jegyzeteikből.

„ Nagyinéltóságu Gróf Elnök úr ! Kegyelmes uram !

Miután a „Társaság“ többszöri rendeléseire is elhalogattam a biographia felküldését, az excellentiád személyes parancsára ezennel megírom, a mi eszembe jut; hiányát mentheti az idő rövidsége, midőn a tegnap vett levél előtt mára gr. Bethlen Adám úrhoz ígérkezvén, a lovak bejöttek s ennek végzetével indulnom kell.

Születtem Bolyában 1775-ben febr. 9-én. Kedves emlékezetű nemes, de csak közepes birtoku szüleim Bolyai Gáspár1) és Pávai Yajna Krisztina hetedfél éves koromban Enyedre vittek, azutáni hires pap és professor Herepei János keze alá, az hol is szinte rendkívüli emlékező, képzelő és figyelő tehetségeim a virágbimbóban többre mutattak, mint a mit nyílása kifejtett; ugyanis játékon nem kapván, a classisoman mindenkor túljártam.2)

Grammatista koromban, mikor praeceptorom poeta tanítványait tanította, egyéb dolgom mellett figyelmem részével annyit vettem fel, hogy a Molnár grammaticáján magamra átmenve, a nélkül, hogy tudta volna valaki, papírosat kértem a praeceptoromtól; mosolyogva adott, de csudálkozott verseimen.

Azután tanítván (a praeceptor) annyira vitt, hogy uraságokhoz vitetve, akárhány ember előtt akármiről azonnal jó deák verset csináltam, melyek közül nehány most is jut eszembe.3) Radix quadra!) Bolyai Gáspár 1751-ben a m.-vásárhelyi kollégiumban tanult. Neve után jegyzve később: cancellista nobilis. (10214. k. sz. a. 106. lap anyakönyvi

*) B. J. Minden divatos iskolai tanokat játszódva úgy magáévá tette, mint a gondolat. Annyira nem volt játékos, hogy meg kellett verni, hogy játszódni menjen.

3) B. J. szerint: „Grammatista, teliát kilencz éves korában rendesen játék közben is folyólag latin versekben beszélett s a tanítója a három classissal előtte levő poéták verseit neki adta javítás végett. El is jártatták a kollégium minden kamaráiban, hogy mivel a kicsi Bolyai Farkasnál a szellemi tehetségnek oly jeles nyomai — insignia stamina virtutum — mutatkoznak, az idős deákok is méltoztassák társaságukra.