Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
sedését — a Magy. Tud. Társaság létrejövetelét, a mit honfitársai közül Báróczi, Aranka s mások kívánva kívántak megérni; a miért Bessenyei, Kóvai, Virág esdekelve könyörögtek az égnek. A görög és latin literatura ismeretének elsajátításával nem ütközött nehézségekbe, minthogy az előadások is rendesen latin nyelven tartattak; de a philosophiával, melyben a klastromos feszesség uralkodott, még a Köteles tanulása idejében s a königsbergi világosság csak rómképleg mutogathatta magát az iskola falai között — sok küzdelme volt. Szentpáli Imre — egyik fénye az enyedi ifjaknak — ismertette meg vele Kant kritikáját a szemlélődő okosságról. A jénai egyetemen két óv alatt Griesbach, Paulus, Fichte, Schmid és Schütztől még több világosságot nyert Köteles elméje és szive. E világosság sugarakat terjesztette Marosvásárhelytt 18 és Nagyenyeden 13 éven át s mint jó tanító jó tanítványaiban jó polgárokat készített előre a hazának. Nyugat philosophiai miveltségót igyekezett keletre átplántálni : mert ha valamely nemzet életre akar kapni, előre meg kell indulni a philosophusoknak, hogy a gondolatok útjait felszaggassák, azokat járhatókká tegyék, mert csak igy eszközöltethetik közös ór- telmesség, mely a hazafiságnak, a jövendő jólétnek, mindenekfelett pedig az emberiség iránt való buzgóságnak egyik meleg ágya. Ezt a philosophiát Köteles sajátjává tette, által hozta tanitó- székébe, hol eddig Descartes és Wolf bírták örökség gyanánt a ka- thedrákat, melyekről Baumeister száraz compendiuma hangzott lefelé. A fordulás pontja, melyet Köteles eszközlött, szembetűnő lett mind a vásárhelyi, mind az enyedi kollégiumban; gondolkodási szabad szellem, lelkes felemelkedettsóg, tudományos vetekedés s különösen hon- és nyelvszeretet kezdők jobban, mint valaha, hevíteni az ifjúság keblét; izlós és művészeti érzés már a kollégiumok mohos falai között is kezdett terjedezni, s a klastromos élet solid tudománya lassanként magára öltötte a külső szép alakot, mely kellemességével szivre-főre egyaránt dolgozik s valamely társaság előmenetében szük- ségeskópen való jelenet.1)“ Mennyire szivén feküdt Kötelesnek az ismeretek helyes terjesztése az iskolákban, mutatja a sympathiáról irt philosophiai szép értekezése. „Más ábrázatot vészen fel magára a nemzet az oskolák, a tanítás és a tudományok mivelése által. A mely nemzetben a szelíd tudományok kezdenek taníttatni és mivel tetni, ott a közhasznú ismeretek a nép nagy massájában uj életet terjesztenek el, mint egy forJ) Láss ezekről bővebben Kállay Ferencz: Emlékbeszéd Köteles Sámuel felett. Ez a 2-ik emlékbeszéd, az elsőt az akadémián Kisfaludy Károly felett Schedel tartotta.
