Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

123 vak szerencsétől: Erdély felé fordították figyel möket'ós Erdély buzgó val­lásos református fejedelme I. Apafi Mihály — a Magyarországból Er­délybe menekült bujdosó magyarok is támogatván a száműzött iskola szomorú ügyét a fejedelem előtt — a vándor professorok kérő levele ál­tal megindittatva és az ország rendjeivel egyetértve védelmébe fogadja^ Erdélybe hívja, s hajlékot ad a hazájában hontalan kis seregnek. A következő 1672-ik óv elején sereg és vezérek átjőnek a két testvér ha­zát elválasztó Kárpátbórczein Gyulafehérvárra , s a barbárok által el­pusztított, s 11 évnél tovább romjaiban porladozó, s hevenyében ki­javított Bethen Gábor alapította kollégiumot nyerik szállásúl; táplál­kozásul pedig a só-aknák, s más kincstári jövedelmek forrásai nyíl­nak meg számukra. — E mellett a fejedelmi pár is kiterjesztette áldásthozó kezeit az üldözött iskola gyámolítása és táplálására. — „Kiváltképpen ama nevezetes s.-pataki Scholát — írja Szathmár- Néinethi Mihály — s annak alumnusit s ezek mellett sokat szenvedő tiszteletes két mestereket T. Buzinkai Mihály és Pósaházi János ura- mékat az isten anyaszentegyházának hűséges dajkái, Apafi Mihály kegyelmes urunk, Erdólyországnak Salamoni uralkodással uralkodó kegyes fejedelme és az ő nagysága szerelmes felesége Bornemisza Anna kegyelmes aszonyunk, Erdólyországának kegyes fejedelem asz- szouya e mai napig (1675.) szárnyok alatt táplálják, melyért Isten s világ előtt örök emlékezetben lesznek.“ *) A bujdosás véget ért egy időre és a vándor seregnek első teen­dője volt uj hazájában és honjában hálát adni Istennek, hogy vándor­lásában nem hagyta el és hogy ígéret földjére juttatta. Pósaházi tartott magyar nyelveu remek beszédet, melynek alap­jáéi Bírák XVII. R. 9. versét vette : „Honnan jösz ? Felele neki: Levita vagyok ón Judának városából. Betlehemből jövök és ón já­rok s kelek, a hol helyet találok.“ Patakon előbb filozófiát, később Baczoni halála után (1662.) theologiát, főként katechetikat és polemikat tanított. Gyulafehérvárit is hasonlóan ezek voltak tantárgyai. A theologiában Voetiust, a filo­zófiában Aristoteles irányát követte feltétlenül, s igy kórlelhetlen ellensége volt a Coccejus és Carthesianus iskolák követőinek : Deósi Márton és Csernátoni Pál enyedi, Pataki István kolozsvári tauárok­*) Szathmár-Némethi Mihály: a dominicalis praedicatiok előszavában.

Next

/
Thumbnails
Contents