Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
109 874 n-öl területű fekvő. Fekszik a várostól keletre, a „Poklospa- tak“ völgyében a „Királykát“ mellett. Földje kevésbbé termékeny. Egy része gyümölcsös, melynek termése a tanárok mellék javadalmát képezi, másik nagyobb része a tanuló ifjúság játszó helyéül szolgál. Van rajta egy három szobából álló faház és egy hozzá tartozó gazdasági épület, melyeknek évi haszonbére 30 frt. 1892 ben a terület egyik részén kavicsbánya nyittatott, melyből nyert kavics és homok évenként átlag 50 frtot jövedelmez (L. B.) IV. 5.) Az egész terület becsértéko 1600 frt. B. II. 4 tételhez: A kollégium vagyonához tartozik egy nyomda is, melyet részletesen ismertetett 1877-ben Koncz József tanár. Ezen ismertetés nyomtatásban megjelent az 1876 — 77. tanévi kollégiumi értesítő mellékletéül. Ugyancsak ő állította össze 1882-ben a nyomda termékeit 1786—1867-ig. A nyomdát alapította - marosvásárhelyt az első nyomdát — Kapron- czai Adám 1786-ban. Tőle megvásárolta Mátyus István orvosdoktor, s 1800 bán a kollégiumnak hagyta könyvtárával együtt. Nagyobb befektetések történtek a múltban a nyomdánál az 1829., 1838—39., 1842., 1854—55., 166, 1869. években. Nyomdászok voltak: Kapronczai Adám, H. Gál László, Huszár Antal, Györfi István, Friedler Gottfried, Kali József, Kali Simon, Szabó Lajos és 1867. óta (jelenleg is) Imreh Sándor. A nyomda e században hatszor költöztetett át más helyiségbe, utoljára 1829-ben a jelenlegi helyiségbe. A jelenlegi helyiség áll a mellékelt tervrajzon IX. számmal jelzett földszinti épületből (szedőszoba), a III. számú épület ny jegyű szobájából (nyomdász lakása), ez alatt lévő másik szedőszobából, az Y. sz. épület alatti gépházból, ezeu kívül az I. sz. épület lépcsőzete s ennek folytatásában két lakó szoba alatt lévő, a nyomdász lakásához tartozó pincze helyiségekből, összesen hét helyiségből. A nyomda összes felszere.ésé- nek értéke 1880-ban készült leltár szerint tett 8889 frt 10 krt. Ezen érték azóta, daczára, hogy több mázsa betű és egy amerikai gyorssató szereztetett, nem nevekedett, tekintetbe véve a kopást és a vidéki nyomdász-ipar pangását. Mig a hatvanas és hetvenes években a nyomda évenként átlag ezer forintot jőve- delmezett, a nyolezvanas évek óta a jövedelem a nagy verseny és némi kezelési nehézségek miatt annyira megcsappant, hogy alig fedezi a nyomdai helyiség valószínű bérét, úgy, hogy a kollégium birtokában való további megtartását csupán a történelmi emlék és a jobb jövő reménye indokolja ügy, hogy ha a jövedelem emelése érdekében folyamatba tett intézkedések sikertelenek maradnak,
