Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
100 terület, a Nyárád völgye, a hói 440 Q kilométeren 33 ezer ember él, legnagyobbrészt magyarajku; ugyancsak a Kisküküllő- völgy felső része, nagy, 1000—2400 lakosságú székely falvaival , fejlett népiskolákkal, a melyek közül a makfalvi Wesselényi iskolának történeti múltja s nagy kulturális szerepe is van. Marosvásárhelytől 29 kiloraeternyire fekszik Szászrégen város ösz- szekapcsolva Magyarrégen községgel, 6688 lakossal, fejlete iparával és kereskedelmével; négy osztályú gymnasium iból természetszerűleg Marosvásárhelyre kellene jutni a felsőbb osztályokba menő nagyobb résznek a nem magyar tannyelv daczára is. Újabb időben tapasztalható is kezdett lenni ennek jele, s mindenesetre állítható, hogy egy jobban, teljesebben és a távolfekvő német gymnasiumokkal a versenyt minden tekintetben kiálló középiskola igen nagy vonzó erővel bírna. A közgazdasági viszonyokot illetőleg felemlítendő, hogy a Marosvölgyében és a Mezőségen fekszenek Erdély nagyobb földbirtokai, különösen sürü láncza- latban egymás mellett Maros-Ludastól fel Marosvécsig. Ugyancsak e vidéken van a Görgényi kincstári uradalom erdőőri szakiskolájával. A Nyárád és Kisküküllő mentén a közép földbirtokosoknak találjuk igen nagy számát. A nagyobb birtokokban, uradalmakban alkalmazott egyének, továbbá a középbirtokosok, bérlők teszik a vidéki közönségnek azt a nagyobb részét, a mely gyermekeivel, azok nevelése végett a középiskolát fel szokta keresni. A köznevelést és oktatást illetőleg csak Marostordamegye adatai állanak rendelkezésünkre, de ezek is teljesen elégségesek arra, hogy a viszonyokat illusztrálják. Marostordamegyében az 1893/94. évben volt 36137 tanköteles, ebből tényleg iskolába járt 23897. Az iskolába jártak közül 15128 magyar, 102” német és 7743 román ajkú volt, tehát magyar kétszer annyi számmal, mint más ajkú. Yolt 263 iskola 324 tanítóval. Az iskolák közül 7 állami, 7 községi, 30 rom kath., 107 ev. ref., 13 unitárius, 1 izraelita, 4 magán, 1 árvaház: tehát 170 magyar iskola. Nem magyar iskola volt 93. Az arány tehát itt is körül-belül akkora, mint a tanulóknál : 2/3 magyar, 1/a nem magyar. Mindez adatok az elemi oktatás lendületére vallanak. Tekintettel arra, hogy ezelőtt 15 évvel a iskolába járó tankötelesek száma félannyi volt, mint jelenleg, az emelkedés e téren igen nagynak mondható, mig a középiskolai oktatás terén nem mutatkozik kellő arányban való emelkedés, pedig e területen más olyan oskola, a már említett állami fa- és fémipari szakiskolán és az erdőőri szakiskolán kívül nem létesült ez idő alatt, a mely a közép oskolák tanulóit elvonná.
