Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
93 hivatkozó felekezeti szellem. Tudjuk, látjuk ugyan társadalmi életünkbe mélyebben belepillantva , hogy ama kivánalmaknak oka, alapja van ; érezzük, hogy a felekezeti követelményeknek van jogosultságuk ; de kérésünket tisztán a magyar nemzeti kultúra érdekében óhajtjuk figyelembe vétetni Nagyméltóságod által. Kérésünk indokolása okából legyen szabad először is futólagos vázlatot rajzolnunk az erdélyi rész területén fekvő teljes középiskolák — gymná- ziumok és reáliskolák — fekvéséről, körének kiterjedéséről, a területhez és lakosság számához való arányáról. Magyarországnak a királyhágón túli részét kilencz nagyobb vidékre oszthatjuk fel, a melyek részint természeti fék vésőknél, részint politikai beosztásuknál, részint közgazdasági tekinteteknél fogva kisebb területi egységeket alkotnak, s mint góczpontokra társadalmi és kulturális tekintetben, egy vagy esetleg két városra vannak utalva.Részint e városokban lakik, részint azokban fordul meg és érintkezik a lakósságnak az a része, a mely a középiskolát gyermekei taníttatása végett legáltalánosabban igénybe szokta venni. Ilyen vidékek: 1. az alsó Maros vidéke, Hunyadmegye területén • 2. a közép Marosvidéke, Alsófehérmegye területén; 3. Szeben vidéke,Szebenmegye és Fogaras megye felerészének területén; 4. Olt vidéke, Brassó, Háromszék és Fogarasmegye másik felerészének területén; 5. a két Kükiillő vidéke, Nagyküküllőmegye és Kisküküllőiuegye egy részének területén ; 6. Hargita vidéke, Udvarhely és Csikmegye területen ; 7. Kolozsvár vidéke, Kolozs- és Tordaaranyosmegyék területén ; 8. a Nagy Szamos vidéke, Szolnokdoboka- ésBeszterczenaszódmegyék területén; végül 9. a felső Maros vidéke, Marostordamegye területén, oda számítva még a szomszéd Kolozs, Tordaaranyos és Kisküküllő vármegyéknek a Maros terén, vagy az arra torkolló völgyekben fekvő területét. Összehasonlítva most a vidékek területét, lakosságát, a lakosság sűrűségét, az ott fekvő középiskolákat, a középiskolák népességét és az érettségi vizsgálatot tevő tanulók számát, az utóbbi népszámlás és az 1893/4. tanév adatait használva, a következő kimutatást állíthatjuk össze, a mely minden további magyarázat nélkül is legjobban fogja jellemezni és kitüntetni állapotunkat. 1. Az alsó Maros vidékére Hunyadmegye területét számítva jut 6932 négyszögkm. 267895 lélekszámúin!, a lakosság sűrűsége négyszögkilóméterenkéut 38'6. Van két teljes középiskolája: adé- vai állami reáliskola és a szászvárosi államilag sególyzett ev. ref. Kúnkollegium. Esik tehát 3466 négyszögkmre és 133942 lélekre egy teljes középiskola. Az iskolák népessége volt 407, érettségi vizsgálatra állott 21, vagyisa népességö'l %-a. Esik minden 10000 lakósra 16 tanuló, minden 100000-re 8 érettségi vizsgálatra álló.
