Református Kollégium, Marosvásárhely, 1891
4 rengve lépdelek a többiek sorában, az örök jó és szép eszménye puszta fogalommá mosódik el lelkemben s idegesen mormolom a századvége embereinek csüggeteg kérdéseit: minek ez ? minek a küzdelem ? minek oly nagyon lelkesülni ? hiszen a szép és jó pusztán csak nevek, bizonyos dolgok, körülmények megjelölésére, az nem egy általános, a melynek változhatatlan törvényei vannak, az nem az emberi lélekkel együttjáró, az emberi lélektől elválaszthatatlan erőalkotása, a melynek szükségképen létre kell jönni a kellő okokra, mint a fény érzetének, ha fény villan szemünk előtt, mint a hangnak, ha megrezdülnek a hurok, hanem azt egyszerűen egy, a külső körülményeknek a belső dispositiohoz, a hangulathoz való viszonya állapítja meg: — ma rut, a mit tegnap szépnek csodáltunk, ma kedves, a mitől tegnap visszaijedtünk, jó vagy rósz, milyen a hangulat, igen, ez a fin du siécle jelszava. a világ, minden, a mi benne szép, nemes, magasztos, jó vagy rut, alávaló, kisszérü, rósz, mindez csak hangulat. Ott lépdelek a zöld gyepen, virággal szegélyezve utam, tele vagyok reménynyel, boldogsággal, rám árad az élet minden hajnali napsugara, az a rózsaszínű fény övez körül, melyet az élet egyszer ad és egyszer vesz el, higyjétek nekem ifjú barátaim — s megértem a költőt s ez által költővé válók, az életet szépnek, jónak látom : — ez a mi minden ifjú kebelben végbe ment, a mióta az édenkertből kitaszított Ádárn, erejében bizva, az első napkeltekor az ásót, kapát kezébe fogta, a mióta a hindu megszemélyesité rózsákat hintő lány alakjában a munkára hivó hajnalt, a mióta az aegyp- tomi leborult a termést hozó Nilusáradat előtt, a mióta a Golgotháu a Krisztus keresztje felé borult gyászos éj után az emberiség új tetterőt, új életvágyat nyert — ez hát mind csak hangulat! viszony lelkiállapotom és a körülmények közt. Igen a költészet, úgy mondják, hangulat. Aztán, ha megsínylettem ezt a létet, ha megvert az élet, a mint mindenkinek hordania kell keresztjét, ha nem találtam meg mindazt a képzelt, keresett örömet vagy ha a megtalált gyönyörtől undort
