Református Kollégium, Marosvásárhely, 1886

10

letiség nem egy nyomára bukkanunk, fegyveres szem nélkül is. Meg van minálunk a keleti szívós ellentállási képesség a passivitásban, de hiányzik a nyugati cselekvő erély. Meg van a nyugati kérdő tevékenység, meg a tudás vágy, de meg van a keleti rendszertelenség és kevés munkaszeretet is. Meg van a keleti becsületesség, megbiz- hatóság, de nem hiányzik a könnyű erkölcsüség, szélhámosság sem, mely már nyugat terméke. A keletiség és europaizmus hitványságainak poshadt mocsaraiból kelnek elő a mi bajaink légiói, a mi tár- sodalmunk baktériumának miliárdjai. Ebből snem az igazi czivilizá- czioból, akármit beszélnek is a „papi-fejdelmek“, túl a Királyhágón, ered az a szomorú jelenség, hogy földmivelésünkbén, iparunkban, kereskedelmünkben az improduktív adósság s a csőd szedik szomorú áldozataikat naponként; hogy a mindennapi társaséletben, egymásnak meg nem becsülése, lenézése, érdesség, durvaság s párbaj vannak napirenden, az értelmiség és társadalmi állás tekintélyes magaslatán is; hogy a morális életben lépten-nyomon a virongó családi viszonyok szomoritanak és öngyilkosságok döbbentenek meg.

A németpéldaszó szerint: „Wie die Alten sungen so zwitschern die Jungen“. Az egyéniség tultengóse, a hatalom vágy nem egy rendetlenség oka a mi kis társadalmunkban is. A kis diák nem egyszer szalad piros vagy épen puffadt arczczal a kontrához, könnyek közt panaszolva, hogy egyik vagy másik nagyobb diák megverte, mert nem adta meg az általa megérdemeltnek vélt tiszteletet. Az úgynevezett „puska“, melyet helyesebben „észmankónak“ vagy „járó szalagnak“ lehetne nevezni, használata semmi egyébből sem származik, mint a könnyű életmód túlságos szeretetéből. Az ilyen puskás eljutott már odáig, hogy egy s más külső kényszerítő körülmény nyomása következtében kívánná tudni, hogy mit dörgött Demosthenes, mit óráit Cicero, de az ön elhatározásból eredő erőfeszítés magaslatára nem ért el. Tehát a helyett, hogy az ismeretlen szavakat kikeresné, leírná, megtanulná s azután a szószerkezet kihüvelyezését csak meg is kísérelné : a dolog könnyebb, de rosszabb-felét fogva, elé húzza a puskát, melynek sajnos következése különösen az éret- ségi vizsgálatokon tűnik ki. Tegyük fel azt a jobb esetet, hogy így is elkészül elégségesen leczkéjére: ám de azt az alig leírható kellemes érzést, azt az ugymondva fensőbb kéjt, mely semmi lehan- goltságot nem hagy maga után, s melyet valamely bonyolult mon-