Református Kollégium, Marosvásárhely, 1885

31

lemnek és hogy a szavak jelentésének tökéletes megfejtése jobban megismertetné, mint minden egyéb, az értelem működését.“ És tovább, mint csapán formális képző, észfejtő eszköz is első helyen áll a nyelv. Midőn az idegen nyelvet bonczolás végett magunk elé állítjuk, s annak alakjait, fordulatait, szerkezetét vizsgáljuk, elménkbe vésni igyekszünk, világosan látjuk rajtuk és bennük a különbözés és összefüggés, eltérés és egyezés, szabályosság, következtetés lo- gicai formáit, szoktatjuk lelkünket a figyelmoztetéshez, gyakoroljuk és egyesitjük emlékező tehetségünket. Ám engedjük meg itt, a mit különben még be kellene bizonyítani, hogy a mathesis és physika gyakorlatai ép oly jók lennének az elme formális képzésére, mint a nyelv, még akkor is az utóbbinak kell adnunk az elsőséget. Az ész nem mechanicus eszköz, mint a kezek és lábak, melyeket száraz, gépies gyakorlatokkal egy vagy más irányban csodás ügyességig lehet tökéletesíteni, hanem élő és működő képesség, az egyén maga, melyben s csakis benne és általa, jönnek öntudatra az ember érzelmei, öröme, fájdalma, vágyai, akarata, szóval mindaz, a mi emberi. Az ember nem csak értő lény, hanem érző is, s o két tulajdonság annyira összeforrva van benne, hogy egyiket a másik kára nélkül mivelni nem lehet. Valamint élhetetlen ábrándozóvá válnék az, kinek folytonosan csak érzékeny történeteket kellene hallgatnia, úgy másfelől rideg érzéketlenségbe, s talán megőrülésbe sülyedne, kit kizárólag csak mathematikai tételekkel táplálnának. A magasabb képzés szempontjából tehát feltétlenül szükségünk van egy idegen nyelvre, mint oly eszközre, mely midőn tisztázza fogalmainkat, szélesbiti látó körünket, erősiti és világosítja értelmünket, sőt saját anyanyelvűnknek is alapos megismerésére és biztos beszólésére vezet: ugyanakkor az azon nyelven Írott müvek olvasása közben kellemesen érdekli lelkünket, tisztázza érzelmeinket, nemesíti Ízlésünket, fogékonyakká tesz a szép, igaz és jó ideái iránt, szóval minden irányú tökéletes képzést adhat.

Azonban, miket eddig elmondottam, igyekeztem igazolni gyrn- nasiumi oktatásunk azon berendezését, hogy abban a fősuly az idegen nyelvtanításra van fektetve. Most már önként következik, hogy megfeleljek a beszédem elején, habár más alakban föltett azon kérdésre, hogy miért épen a clasicus görög és latin nyelvnek és irodalomnak kell szükségszerűen e kiváló helyet elfoglalnia.