Református Kollégium, Marosvásárhely, 1885
16 ismer. Minden beszéd, a melynek tárgyát, vagy tartalmát nem ismeri, értelem nélküli hangzavar előtte, olyan valami, a mit a görögök psophosnak neveztek, s minden tárgy ismeretlen előtte, vajamig a szó által az elme annak fogalmát magába nem vette. S nem csupán az eszmélni és beszélni kezdő gyermekkel van igy; igy van ez egész életén át az egyénnek. A számtannak, mint a történetnek, vagy bölcseletnek a tanítója megkívánja, hogy a növendék élőszóval, vagy írásban megfeleljen a hozzá intézett kérdésekre. Ha ezt tenni nem tudja, régi műnyelven szólva, a tanítvány secundát kap. Miért yan ez? miért nem hiszen a tanítvány bizonygatásainak,hogy „debiz ő tudja“. Nem kell kártyát vetnünk, vagy ónat öntenünk, hogy ezt megfejthessük. Egyszerűen azon száz meg ezer éves tapasztalás által igazolt didactikai törvénynél fogva, hogy akármely elméleti, vagy tapasztalati igazságot tulajdonképp csak akkor értett meg valaki, ha azt a maga nyelvén úgy ki tudja fejezni, hogy mindazok megérthessék? a kikre tartozik. Méltánytalan, helytelen és sikertelen olyan valaminek előadására kéuyszergetni a növendéket, a mit meg nem értett^ de aztán épp oly alaptalan, indokolhatatlan az a sokszor hangzó "védekezés is, hogy „tudom, értem, csak nem tudom elmondani“. Mindazok, a kik ebbe az elkoptatott palástba szeretnek burkolódzni, jegyezzék meg, hogy a gondolkodás műveletei, a kedély élet mozzanatait, a fantazia alkotásai, az akarat tényei, mind fogyatékosak, semmitérők, vagy nem létezők, mig a nyelv által a legtökélyesebb és leghatályosabb módon a társadalom közkincseivó nem váltak. S ha már ez igy van, föllehet-e tenni, hogy a tudományok, bármelyik igazsága, melyet megismerni kötelességünk, birtokában van valakinek, addig, mig a nyelvbeli előadás utján arról meggyőződést nem szereztünk? Ellenben, ha igaznak ismerjük, hogy „kinek szive telve, megered a nyelve“, azt sem lehet kétségbe vonnunk, hogy az értelem is megtalálja a kifejezéseket, mihelyt tisztában van az elébe terjesztett igazsággal. A ki nem tanult pl. latin nyelvet, ugyan mit tudna beszélni annak, bármelyik részéről, s viszont lehetséges-e valakiről annak tudását föltenni, ha semmit sem tud mondani belőle ! Világos, hogy ennek az alternatívának állani kell a tudományok bármelyik ágára s a gyakorlati élet bármelyik irányára nézve. Akár
