Református Kollégium, Marosvásárhely, 1884
szór teendője, mindkét esetben egy-egy kisebb osztályost szakítván el a kollégiumtól. A nagyobb résznek tanulásával Í3 meg vagyunk elégedve. Különös összetalálkozása a véletlennek, hogy a páros számú osztályok voltak azok, melyekben „megvigaszta Itattunk.“ A páratlan számunknak kevésbbó sikerült megelégedésünket kiérdemelni. A helyzet inegvilágitására, azon egyetlen tény fölemlitése is elégséges, hogy a páros számuakból együttesen sem kellett annyit osztályismétlésre utasítanunk, mint a páratlanok közül egyetlen-egyből. E tekintetben legtöbbet az I. oszt. szenvedett, ezen lóvén szükség az uj törvény mértékét kellő szigorral alkalmazni, avagy csak azért is, hogy most, mikor az illetők kisebbek, legyenek más pályára foghatók. A páratlan osztályok gyengélkedését elébb a véletlen összetalálkozásának mondám. Pedig a dolgot szegesebben vizsgálva, egészen természetesnek fogjuk találni. Ugyanis a páratlan számú osztályok, kivéve a hetediket, mely egyéb tekintetben is a párosakhoz sorozható, tulon-tul népesek. Több közül gyenge is több válik ki, aztán a tanító figyelmének és foglalkoztatásának szükségképen többfeló kell- vén oszolnia, egyre kevesebb jut. Ennek pedig oly ifjakon, kiknek testi fejlődése messze maga után hagyta a szellemit, okvetlen meg kell látszania. Ami különösen az ötödik osztályt illeti, annak tagjai között többen vannak, kik egyik-másik osztályban többször is beuumarasztva, osztályuk törvényes életkorán jóval túlnőttek. Ezek a folytonos sikertelonség s szüntelen való pironságok következtében elvesztették önbizalmukat, s ami talán még több, el arczuk bőrének érzékenységét. Az ilyenekhez lehet beszólni aztán, akár az angyalok nyelvén, szavak által nem indíthatók meg. E maga magában is szomorú jelenség, következéseiben végzetessé lesz. Ugyauis a jobbak látván, hogy mint a póldaszó tartja „vakok között fólszemü a király,“ teljes erejök kifejtését meg sem kísérlik, hisz igy is nagy a különbség köztük és amazok között. Természetes, hogy az eredmény is csak olyan fél, vagy ha nagyobbacska tört is: semmiesotro sem egész. Ilyen formán száll alább a kellőnél egyik-másik osztálynak szellemi és erkölcsi színvonala. Az ilyenek, vagyis inkább szüléik, gyámjaik megvizsgálhatnák, ha van-ó az illetőknek hajlamuk, tehetségük azon szép, de nehéz pályára, melyekre a gymnasium készít elő. Ép ésszel, erős akarattal lehet valamire menni talán oly 5
