Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
4 téridőnként a székely déz mából kar mad félszáz forintot adatni; mostan azért könyörgünk te Felséged hívei, miiül három nemzetül alázatosan mint kegyelmes urunknak: hogy az jolenvaló esztendőre is oly deputatio levelet móltóztassék adni, hogy ne kónyszerittet- néuek az Felséged hívei esztendőként te Felségedet ezzel bántani; hanem a dézmák admiuistratori és beszolgáltatói, mostaniak és jövendőben leendők az te Felséged kegyelmes deputatio levelére adnák meg esztendőnként azt a summát az oskola mestereknek fizetésekre és az szegény tanulóknak táplálására, kikből az ur istennek anyaszentegy- háza épiiltethetnék; mely kegyes adományát Felségednek az hatalmas ur isteu ezerképpen hasznosan megfizeti te Felségednek. Erről kogyolmes választ várnak az Felséged hívei to Felségedtől mint kegyelmes urunktul.1) Nincs ugyan adatunk arra, hogy a kórt deputatio levelet a kívánt alakban kiadta volna; de nincs okunk azért kétségbe vonni a 250 frt évenkénti kiadását azon fejedelemtől, ki a gymnasiu- mok mellett Erdélyben főiskola — akadémia — alapítását is komolyan tervezte. 1567-ben Celsio Secundo Curio baseli és 1569. Ramus Péter párisi egyetemi tanárt2) igyekezett megnyerni és bízni ennek kivitelével. „Cum Auspice Deo optimo maxirno - igy ir Curionak Baselbe — Academiain in hoc regno nostro instituere velimus, ut solidiora fundamenta literarum studiis jacere possimus, opera et consilio vestro úti statuimus. Cujus rei gratia mittimus ad vos hunc hominem nostrum cum plena instructione, Hortantes vos benevole, velitis homini nostro fidein habere indubiam, cetera fusius iutelligetis ab excellenti Georgio Blandrata, Doctore nostro, fratre vestro. Bene valete. Data in oppido nostro Thorda, 22-a die Junii Anno Dni. 1567. Joannes electus Rex.“3) Ezen hírneves tanárokkal folytatott alkudozásai sikertelenek voltak, további működésében pedig 1571-ben márczius 14-én bekövetkezett halála meggátolta. Az ezután következett Báthori fejedelmek, a r. kath. vallás hívei és pártolói, s a Jezsuiták betelepitői, a prot. iskoláknál *) *) Székely oklevéltár H. k. 207. 1.Veszély K. Erdélyi egyház- történelmi adatok 177—178. Érd. országgyűlési emlékek 257. 1. 2) Schüller „Literatur geschihte Siebenbürgens.“ 1857. 7. 1. Frankl. V. Hazai és külföldi iskolázás a XVI. sz. 11. 1. 3) A baseli egyetemi könyvtár eredeti példányából másolta és közölte Zsindely István a Sárospataki füzetekben. V. évf. 1801. 839. 1.