Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

605

boldogsága, melyeket egy különben is méltatlan személy kimélésiért feláldozni: az irgalom vétkes gyakorlása lenne.

Ha elég tanitó nem tenne vizsgát, a régiek alkalmazhatók újból.

Haavizsgátállottnemesikbe azon évben tanítónak, más évben újból ki kell állania a vizsgát, úgyszintén annak is, a ki 2. évre is meg kíván maradni tanítónak, újból vizsgát kell tenni. (Gondnoki gyűlések jkönyve 1835.)

Köz- vagy osztálytanítók fizetése. A múlt század utolsó felében kevés és határozatlan volt. Vizsga kétszer tartatott: télben és nyárban s mindkét vizsgakor történt fölebbvitel — promotio — egyik osztályból a másikba és ekkor fizettek a tanítványok egy-egy máriást (=17 kr) a köztanitónak. 1807. jun. 17. határozza a tanári kar, hogy csak szeptember 1-én legyen promotio, egy évben csak egyszer.

Egy más jövedelme volt a nundinale — vásári ajándék, t. i. minden tanuló minden vásár alkalmával adott a tanítónak legalább 3 krt és igy a 4 országos vásárkor négy garast=12 krt. Sokan adtak többet is; de voltak olyanok is, kik semmit sem adtak.

E század elején Köteles Sámuel és Tompa János enyedi deákokból lett tanárok hozták gyakorlatba Vásárhelyt a promissiot v. előre kiszabott, meghatározott fizetést s emellett meghagyatott a nundinale is 1813-ig Ekkor máj. 9. az elöljáróság megszünteti a nundinalót s a paedagogarcha terve szerint következőkép állapítja meg a tanítók fizetését:

a) Az elementaria és conjucticában .... 12 garas.

b) Grainmatica és syntacticában

...........................16 „

c

) Rhetorica, poetica és oratoriában .... 25 „

d) Philologicában.........................................................30 „

Ily osztálytanítói honorárium pótlékául tekinthető még a decla- matiókért fizetni szokott több-kevesebb összeg. Gyakorlatban volt ugyanis, hogy vizsgáikat az osztályok latin s később magyar kis beszédekkel nyitották meg és zárták be.

Ezen beszédeket a tanítók írták s azokat rendesen urfiaknak vagy vagyonosabb tanulóknak adták megtanulás és elszavalás végett s ezért aztán fizettek az illető deelamatorok 10, 15, 20 frtot s még többet is. A declamatiot a versszavalás váltotta fel az 50-nes években. (Fogarasi S. följegyzése.)

J) A privát-tanitó fizetése 1793. egy évre 6, 7, 9 máriás volt (=17 kr), A ki egy aranyat fizetett, igen jó fizetőnek tartották.