Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

502 is csináltatna.“ Az akkori öreg kántor, Bertalan Mihály pedig Nádi bikának nevezte az orgonát. ‘ Tartott maga mellett szolgának mindenkor egy tanulót és az ilyenekből derék emberek lettek, — papok, professorok — neve­zetesen: enyedi ‘professor a még most is élő (1823.) öreg Neme- gyei; marosvásárhelyi professor Zilahi; deési dr. Sós Márton; mostani marosvásárhelyi professorok Dósa Gergely és Antal János. Maga egyedül az első házban hált, a szolgája egyedül hátul. Ebédet a városról fogadott; vacsorán pedig tojást vagy veres hagymát evett. Szolgája a kertben dohányt csinált, erős pipás volt, még a könyvei is a pipafüsttől mind büdösek voltak; tanuló-háza pádi­mentuma sok helytt egészen által égett. Az asszonyokkal örökké csufolódott, mégis utolsó betegségében „ Ördög találmányának mon­dotta, hogy az ember meg ne házasodjék.“ Akadémiákról lejőve, a német köntöst mind elhányta, a milyenben szoktak volt járni az akadémikusok, hogy a domidoctusoktól megkülönböztessenek. A parókájának Wuklijaiba egy-egv pár verset tett s azzal eltemette, s nyirt hajat viselt; minden öltözete magyaros volt, még csak a csiz­mája sem volt bőr sarkú, hanem ipplikes és nagy vaspatkó rajta; viselt rókatorkos prémmel, bőrrel bérlelt hosszú tógát és három egyenlő szegre felakasztott kalapot! Nyomtatott oratioi s versei mutatják, milyen nagy literator volt. Zsidóul szerette énekelni. A patriae históriában mindent bátran kibeszélett, még revocáltat- ták is vele a cathedrából sok szavait, a melyet igy szokott vala vég­hez vinni: „Nékem a Gubernium parancsolja ezen s ezen szavai­mat visszamondani, imé most előttetek vissza is mondom, ne le­gyen úgy, a mint volt.“ Ezen históriáját hallgatni még a városiak is feljártak az auditóriumba, s a pápista papok árulkodtak ellene.“ 206. 1. Basa Istvánnak édes atyja is István, édes anyja Nagy Erzsébet; esküvőjük 1739. márczius 17-én volt Előbb Idán, M.-Régenben, Koronkán és utoljára Maros-Vásárhelytt folytatott papi hivatalt s ugyanitt végezte be életét 1750-ben jtinius 30-án 45 éves korában. Koronkán a Toldalagi fiatal grófok növelését is vezette s ezért hálából Toldalagi László emlékkövet1) is készítte­tett és állíttatott egykori nevelőjének a vásárhelyi ref. temetőben. 1) 40 forintba került a kő Toldalagi László naplóföljegyzése sze­rint. 1888-ban megujittatta az írást és festette a követ Basának har­mad unokája: Dósa László mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents