Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

Körözsi Csorna Sándor, a keleti utazó, Salamon József, kolozsvári tanár, és unoka-testvére Bodola Károly, Bodola János püspök fia, szászvárosi pap, ki 1836-ban a nagybaczoni zsinaton versenyzett Sámuellel a főjegyzői hivatal elnyeréséért. Ezen iskolai év végefelé Salamonnal és Bodola Károlylyal együt állotta ki az akadémiai szigorlatot a theologiai és philosophiai tudományokból s a debreczeni augusztusi vásáron egybetalálkozva együtt is utazott velők a göttingai egyetemre, hol az ángol-pénz kamataiból 1816-ban némi segély-alap tétetett volt le. *)

Tizenketten voltak akkor együtt és egyszerre magyarok, mint a ref. magyar-egyház későbbi 12 apostola, Göttingában, „ezen kicsiny, de tudománynyal tele városban“ írja Salamon önéletrajzába:2) Magyar honból hárman: Somossi János sárospataki, Péczeli József debreczeni és Tóth János komáromi tanár ; Erdélyből kilenczen: Király Mihály egerbegyi pap, esperes és generalis direktor; Incze József kovásznai pap és orbaiszéki esperes; Csórja Ferencz enyedi tanár; Sebestyén István fej érdi pap ; Ferenczi János dálnoki pap és esperes; Hegedűs Lajos marosvásárhelyi pap; Salamon és a két Bodola.

Salamon és Hegedűs Lajos 1815. tavaszán vissza tértek, tartván attól, hogy újra európai háború tör ki, minthogy I. Napoleon Elba szigetéről kijött. A többi magyar ifjak is követték kevéssel azután az előbbiek példáját s igy Bodola S. is alig másfél évet tölthetett Göttingában Eichorn, Stáudlin és Sulze nagyhírű theologusok mellett, s 1816. tavaszán már Kolozsvártt találjuk, mint udvari papot, a megelőző év szeptemberében zi- lai tanárrá választott Salamon József helyén, özvegy b. Dániel Istvánná sz. gr. Mikes Anna és gr. Toldalagi Lászlóné udvarokban. Salamon leírja önéletrajzában 4 hóig tartott udvari papi foglalkozását: „A tisztelt kegyes bárónénak testi szemei elvalá- nak homályosulva, de annál tisztábbak maradtak lelki szemei. Két jeles nővel száporodott volt anyaszentegyházunk szinte egy időben: Cserei Helena b. Wesselényi Miklosné és gróf Mikes Anna özvegy b. Bornemisza Jánosné, később b. Dániel Istvánná asszonyságokkal, kik mindketten II. József alatt állották ki a hatheti tanítást s még hosszabb vexáltatást. Ezen udvari papságom alatt szinte mindennap voltam együtt az ismeretes költőnő Molnár Borbárával, ki a világtalan bárónénak hiv őre, gondviselője s olvasással és beszélgetéssel folytonos időtőltője volt. Naponta olvastam én is a kezembe adott német könyvből magya384

B P. Szathmári Károly „Bethlen Főtanoda története“ 302. lap. s) Erdélyi prot. Közlöny. 1877. 7. évfolyam. 39—46. sz.