Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

meghalt 1849-ben; Pál, a városi tanácsnál írnok ; Albert, gazdatiszt; Dénezs, kir. tábl. bíró ; Károlina, Koncz .József tanár neje ; Viktoria, Jakab Károlyné, meghalt 1879.

A) Filozófiai müvei, részint nyomtatásban, nagyobb része kéziratban.

1. Filozófusok és a filozófia históriája. 1. rész, régi filozófusok és filozófia, históriája; kezdődik Kr. sz. e. mintegy 1250 esztendővel Orpheusou, végződik Kr. sz. u. 550 észt. Simpliciu- son. Maros-Vásárhelyit IS.'i:!. 8r. 484. I.

2. II. rész. Középkori filozófusok és filozófia históriája. 800—1650-ig. Kr. sz. u. kézirat, 41 iv 4r.

3. 111. rész. Az uj idő filozófiai históriája. Kezdődik Kr. u. 15 századdal és megyen a jelen való ideig. 1832. 74 —130~36 iv, eredeti kézirat. „Péterfi azon írókat akarta csak fölvenni, kik a filoz. tudomány művelésére szembetűnő befolyást gyakoroltak s ellenben mellőzni akart mindent, a mi a históriai összefüggést és átnézetet zavarná. Ez azonban neki nem sikerült; már az maga, hogy első szándéka ellenére nem Kr. e. 600 évvel, de 1250-el Orpheusen kezdte a históriát, mutatja mit hibázott. Inkább ismerettár! pontossággal, mint históriai kritikával járt el. Tárgyalási módja eleintén ethnographini s a görög philos. világban, beleértve egész a jelenig, biographicus. Platót p. o. igy tárgyalja: kezdi vele az akadémikusokat, elmondja elég részletességgel Plato életrajzát, a Cicerónál és Diogenes Laertiusnál talált mythosok- kal; áttér philosophiájára s azt nagy részletességgel és szabatossággal jellemzi s végre közöl egy csomó anekdotát Plátoról való emlékezetességek czime alatt. A mint megy ez az első részen, ép úgy folyik a kézirati második részben is, csak hogy ez már tárgyánál fogva sem oly élvezetes, mint a görög és római filozófusokat tárgyaló I. rész.

A III. részben 3 időszak foglaltatik. Az 1. időszak még mindig a scheinstiea s a régi rendszerek megdöntésére irányzott harczokkal foglalkozik s megy a 17. század közepéig; a 2. szakasz a 18. század végéig, Bacontól Carttesig tart s ebben a scepticismus és dogma,tismus „uj önmegállási próbáit“ adja elő; a 3. szakasz a eritieismus által kezdett uj filoz. korral kezdődik. A magy. filoz. irodalomról Péterfinél még nincs szó. Általában elmondhatjuk, hogy csak sajnálnunk lehet, hogy e nagy munkának csak az első kötete jelent meg nyomtatásban. Teljességre még mai fordításainkkal sincs felül múlva, bőven és értelmesen

23

351