Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

336

Párisó által pokol darabontjává lett földet, a Newtoné az ég csillagai társaságába emelte.

Sőt ezen ültetés is elmaradhat: elég az a köz takaró, melyet az Anya alvó gyermekeire az égről a földre vont fellegszálak közt búkáló nappal sző, s naponta hulló könnyek zölden tartanak.

Az alá jönek rövid idő múlva a most itt maradók is; s együtt nyugszunk a köz Anya kebelén, azt sem irigyelve, a kinek tarkább darab jutott a takaróból.

Addig is áldja meg Isten! nem csak azokat, a kik hozzám jók voltak, hanem mindnyájokat! mind a múló testben, mind és mindenek felett a maradó lélekben! Mert a jó lelkiisméret az a kőszikla, melyen a szélvészea tenger hullámai széttörnek: a szerencse legmosolygóbb fényére a legfeketébb felhő borulhat, s senki se tudhatja, mikor e csodálatos vendéglőből indulni kell, mennyi jajjal pengőben kell fizetni.

A csupán ezzel is drága életet a legfőbb jóság csak szebb jövőért adhatta: a mint ezelőttire sok mutat, ezutáni is lehet és lesz —; örök forrásból jön az örömmel s búval osztozó könyfolyam, az életbe be s onnan kimenetnél vizeséssel elevenítve az érzés kerekét; mikor a keresztvíz az új csemetét foganásra öntözi, az ezelőtti életben elhervadottra hullhat a könnyeső hiába —; s az itt temetesi sirás túl keresztelési öröm lehet—. Az egy helyt jövő másutt lemenő napnak köszöntési s búcsúi harmatja—. Oh! de a miénk mikor visszanéz, elpirulva hullatja: mert hányszor nem oltja ki a dühös szélvész szárnyain rohanó felhő, tűzzel s jéggel szakadva le a földön menedéket nem találó vándorra? Egén és földön egyetlen menedék az, ki a tiszta szívnek a halál árnyékait is megvilágositja, szebb jövő életrei kinézéssel. Irta Bolyai Farkas, tanár. Mvásárhelyt nyomtatta Kali Simon 1855.

Gyász-jelentés.1)

A helybeli ev. ref. főtanoda elöljárósága tisztelettel és szomorúan tudatja, hogy a gondja alatti tanintézet mellett 47 évig híven és lankadatlanul szolgált, 5 év óta nyugtomba helyezett tanár s a magyar aca- démia 1. tagja

BOLYAI FARKAS

folyó hó 20-án estéli féltiz órakor megszűnt élni, midőn szinte 82 évet töltene.

Földi részei folyó hó 23-án délutáni 2 órakor fognak egyszerű ünnepéllyel eltakarittatni — tiszteletben tartatván a néhainak a fentebbi jelentese szerint temetési szertartására nézt előre megirott s élőszóval is meghagyott rendelkezése.

Maros-Vásárhelytt November 22-én 1856.

f2) Jelentésének egy más impurum töredéke.

Horatzius szabálya: név qvinto sít prodvctior adu, a 6-dik felvonásban csak a Hamlet sírásói beszélnek hányva a koponyát, melynek üregében villámlott valaha s kaczaj dörgött rá. Azzal vége is a tragoediá') Ezen jelentést a koll. elöljáróság Bolyai halálakor újból kinyomatta ezen megtoldással.