Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
299 lyáján s tartozásai törlesztése után szabadabban lélekzelvén, hozzá kezdhetett „aere perennius monumentuma“ fölállításához. — íme újból a Tentamen megszületésének észrevétlen rugói: a Telekiek és Kemények. b) Tan- és nevelésügyi munkája. Az 1829-iki generalis sy- nodus felterjesztést tett a főkonsistoriumhoz, miként lehetne a latin literatura hanyatlását gátolni s másfelől mi helyesebb: az-e, hogy a theologia latin- vagy az, hogy magyar nyelven tanittassék ? Erre a főkonsistorium egy bizottságot nevez ki 1830-ban január 7-én gr. Rhedei Ádám elnöksége alatt, hogy a theologiának s a többi tudományok nagyrészéuek magyarnyelven való előadását illetőleg tervet készítsen. E bizottság jegyzője Szász Károly volt, s tagjai a négy főiskola igazgatóin kívül, még nehány egyházi és világi tag. Ezen tanügyi bizottság 1832. május 15-én beadott munkálatjában négy magyar osztály fölállítását is ajálja többek között stb. Ez alkalommal tette papírra Bolyai is kartársai megbízásából, a tanári pályán 30 év alatt a tanítás és nevelés terén szerzett elveit. Nevezetes, hogy mindazok az elvek, eszmék, melyek ma, mint a legújabb kor vívmányai szerepelnek, ebben már több, mint félszázad előtt le voltak rakva s talán még eredetibb alakban és czélszerübben, mint ma foganatosítva vannak. A községi iskola s a tanfelügyelőség eszméje már benne van, a reál-iskola fölemlítve. (Ezen igen érdekes és költői zamattal irt kis művet hátrább egész terjedelmében közre adjuk mi is. c) Egy második ily tartalmú még rövidebbműve 1852-ből van, midőn az absolutismus tabula rasat csinált nem csak a politikai kormányzás, hanem a nevelés terén is és a tanügyijüket vezető egyházi főtanácsnak valami oly pontokat kéllett terjeszteni be, melyek a kormány kívánságával is egyezzenek.1) d) Jelentése (búcsúja, végrendelete) 8 r. 8 1. Irta és kiadta 1855-ben. Másodszor kiadta a kollégium elöljárósága 1856. B. halálakor. Harmadszor Brassai S. az emlékbeszédben. e) Sirversek, gyászjelentések és nekrológok írását illetőleg annyit jegyezhetünk meg, hogy a város nevezetesebb egyénei halála alkalmával, ilyek írására rendesen őt kérték fel a keservesek. Ugyan ő szüntette meg a negyvenes évekig gyakorlatban volt Gyászjelentés v. Szomorujelentés czim felírásokat az ilyeneken, példával világosítván fel annak helytelensége felől Kali Simeon nyomdász uramat : a csizmára miért nem Írják rá csizma, a székre szék ? Mert mindenki látja és tudja, hogy mi. f) Marosszéki lakadalmi szertartások. 1834. Tudománytár II. kötet 221—222 1. *) A b és c pont alattiakat közölte Szily K. idézett értekezése 20—30. lapjain.
