Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
293 det mit dem Monath November úgy értetik, hogy november kezdetével szűnik meg. Minden esetre teljes bizalommal kérem, hogy ha még el nem ment, tüstént küldjék el, de bérmentesen; nincs mód, hogy Katona, Brandecker urak (ez utóbbi per Megyaszai) meg ne tehetnék; csak absolute nyugtatvány kell professor Küblitől vételéről, hogy bizonyosodnám meg. A másik, a kiről Írtam, rutul megcsala1) az enyimet elolvasta s azt mondotta, már ö absolute nem ir; s a minap a postára menvén, ott látom Lip- siából, az övének, mely egy ívből állott, vételéről a professor Kühn aláírását. Hát még ha egyebeket tudna, a miket Jóbi lélekkel tűrném kell, sokszor alig bírom.“ A levél végén utóiratban ezt jegyzi: „Ha öcsém uram elolvassa a dissertatiot, a mint Írtam volt, Ítéletében kérem semmi kedvezéssel ne legyen: ha bár accessitet nyer, a mint meg Ígértem, még küldenék hozzá valami nem kevéssé fontos tárgyat.“2) B) Szépirodalmi müvei. Míg legtöbben a költészet virágos mezején kezdik fiatalabb korokban müködésöket: Bolyai megfordítva komoly, tudományos térre lépett már kezdetben s csak miután a parallelák megmutatására tett próbáival nem volt megelégedve s kezdett lanka- dozni mathesisi tüze, fordította irányát a költészet felé. Igen, mert hatalmas lángesze is ragadta arra, mit egy mindennapi közönséges és csak a vert utón járó ész nem bátorkodott volna tenni. Non fit poéta, séd nascitur, bár mennyire szerénykedett Bolyai Farkas. Az Öt szomorujáték írására — belső hivatottság mellett a Bethlen Adám és György, Kendefiy Ádám és Wesselényi Miklós sat. által a kolozsvári nemzeti színház reménylett — de csak később 1821-ben valósult — megnyitása alkalmából 1814-ben 1000 rfrt jutalomra kitűzött drámai pályakérdés indította. 1815. szept. végéig 10 dráma érkezett be a kiadóhoz, ezek között Bolyaitól 3 : Pausanias, Mohamed és Kemény Simon. Hárman jelentették, hogy el nem készülhetvén, tartják magokat a hirdetéshez, mely a hosszabb határidő kérését is megengedte. 181(i. végéig még kettő küldetett be, a harmadik (Berzsényi „Kupa ’) Fija B. János. 2) Bőd Péter ezen pályamű felől tudakozódott s ifj. Zeyk Miklós Berlinből 1838. jul. 22-én Bodnak ezt illetőleg igy válaszol: „Az ima- ginaria quantitásokat illetőleg még máig sem tudtam végire járni, hogy ki nyerte a jutalmat, pedig a jutalmat nyert munkát, azon esetben, ha ki jő, már rég megrendeltem.“