Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
261 sedósót — a Magy. Tud. Társaság létrejövetelét, a mit honfitársai közül Báróczi, Aranka s mások kívánva kívántak megérni; a miért Bessenyei, Révai, Virág esdekelve könyörögtek az égnek. A görög és latin literatura ismeretének elsajátításával nem ütközött nehézségekbe, minthogy az előadások is rendesen latin nyelven tartattak; de a philosophiával, melyben a klastromos feszesség uralkodott, még a Köteles tanulása idejében s a königsbergi világosság csak rémképleg mutogathatta magát az iskola falai között — sok küzdelme volt. Szentpáli Imre — egyik fénye az enyedi ifjaknak — ismertette meg vele Kant kritikáját a szemlélődő okosságról. A jénai egyetemen két óv alatt Griesbach, Paulus, Fichte, Schmid és Schütztől még több világosságot nyert Köteles elméje és szive. E világosság sugarakat terjesztette Marosvásárhelytt 18 és Nagyenyeden 13 éven át s mint jó tanító jó tanítványaiban jó polgárokat készített előre a hazának. Nyugat philosophiai miveltsógót igyekezett keletre átplántálni : mert ha valamely nemzet életre akar kapui, előre meg kell indulni a philosophusoknak, hogy a gondolatok útjait felszaggassák, azokat járhatókká tegyék, mert csak igy eszközöltethetik közös ór- telmessóg, mely a hazafiságnak, a jövendő jólétnek, mindenekfelett pedig az emberiség iránt való buzgóságnak egyik meleg ágya. Ezt a philosophiát Köteles sajátjává tette, által hozta tanitó- szókóbe, hol eddig Descartes és Wolf bírták örökség gyanánt a ka- thedrákat, melyekről Baumeister száraz coinpendiuma hangzott lefelé. A fordulás pontja, melyet Köteles eszközlött, szembetűnő lett mind a vásárhelyi, mind az enyedi kollégiumban; gondolkodási szabad szellem, lelkes felemelkedettsóg, tudományos vetekedós s különösen hon- és nyelvszeretet kezdők jobban, mint valaha, hevíteni az ifjúság keblét; izlós és művészeti érzés már a kollégiumok mohos falai között is kezdett terjedezni, s a klastromos élet solid tudománya lassanként magára öltötte a külső szép alakot, mely kellemességével szivre-főre egyaránt dolgozik s valamely társaság előmeuetóben szük- sógeskópen való jelenet. *)“ Mennyire szivén feküdt Kötelesnek az ismeretek helyes terjesztése az iskolákban, mutatja a sympathiáról irt philosophiai szép értekezése. „Más ábrázatot vészen fel magára a nemzet az oskolák, a tanítás és a tudományok mivelóse által. A mely nemzetben a szelíd tudományok kezdenek taníttatni és miveltetni, ott a közhasznú ismeretek a nép nagy massájábanuj életet terjesztenek el, mintegy for*) Láss ezekről bővebben Kállay Ferencz: Emlékbeszód Kőtoles Sámuel felett. Ez a 2-ik emlékbeszéd, az elsőt az akadémián Kisfaludy Károly fölött Schedel tartotta.
