Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
238 hez kellessék tartani és szabni magam.“*) Ugyanezen napról kelt leiratában a főconsistórium értesíti a kollégium elöljáróságát: mivel az instans- (Dósá)-nak juris professori hivatalra való készíttetésével a marosvásárhelyi kollégiumban tanuló nemes ifjúság boldogitásának előmozdítására nézett vala a főconsistorium : arra nézve az instans tanításának rendiről, hogy miket tanítson? vele egyetértőig egy terv készitósét, fizetésének és szállásának elrendelését kötelességévé teszi az elöljáróságnak. A consistorium ezen rendeletének teljesítéséhez csak a következő 1794. óv tavaszán kezdett az elöljáróság. A márczius 25-éu tartott gyűlésben a juris professor szállását illetőleg végeztetett, hogy a nemes kollégiumnak a városon levő jószágai s azokon levő házak nézessenek meg és azoknak vagy meg- igazitások, vagy eladások, elcserélések iránt tartassák tanácskozás. A tanórák megtartását elhalasztandóuak tartja addig, mig a jogtanár a főconsistorium rendelése szerint tanítási módja iránt való tervét elkésziti. Az alatt pedig a Palota nevű kamara lakosaitól üresittessék meg és illendőkép készíttessék el, hogy a husvét utáni diligentián a juris professor abban a maga tanítását elkezdhesse. April hó 20-án volt husvét első napja, s minthogy rendesen 3 hétre terjedett a szünidő, a husvét utáni szorgidő május hó elejére esett s igy Dósa beköszöntése, nagy ünnepélyességgel történt beigtatása, tanításának megkezdése is. A tantárgyára tartozó könyveket Bécsből, Göttingából rendelte, hozatta, rendesen egyetemi magyar tanuló ifjak közvetítése által. 1794. szeptember 30-án Bécsbe és 1797. január 28-ány Göttingába s ugyanezen évben május 23-án ismét Bécsbe ir Antal Jánosnak könyvekért.2) Dósa tanulását ez intézetben kezdette és folytatta; 1781-ben jun. 15-óu lett deák s a felsőbb tanfolyamok bevégzése után ugyan ezen intézetnél literaturae praeses s végre gr. Bethlen Sándor fiainak növelője volt a göttingai egyetemre indulásáig. Beköszöntése után két évvel 1796. nőül vette kartársa Basa István leányát Rák- helt, ki 30 évig osztotta vele az élet örömét, búját s 11 gyermekkel boldogitá. D Kolleg, levéltár, 380. sz. *) Ezen utolsó levele végén egyébre is fölkéri Dósa, illetőleg neje: „A feleségem tiszteli tiszteli és arra kéri, hogy a könyvekre küldött pénzből — egy aranyat arra fordítván — vegyen számára egy zöld selyemmel bevont és halcsonttal készült (a nád helyett) csinos parizolt; (meleg ellen való árnyék tartót); a nyele is ha lehet legyen csont, vagy ugyan csinosan készült fából. Ha egy aranyon meg nem lehetne venni, adjon többet is érte, inkább a könyvekből a nem olyan szükséges maradjon el.“
