Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
220 cujus auxilio perveneruut?“ *) Az első jutalmat nem nyerte el ugyan, de a 2-ikat — l’accessit kitüntetést igen s vérit a s index s u i e t obliqui jegy alatt (a szerző neve elrejtésével) közöl tetett Leydá- ban 1780. 209—256. lap Négyen pályáztak s Wittenbach ámster- dárni tanár nyerte az első dijat. 9. Ötödik pályaműve 1781. a harlemi Teyleriana theol. társaság e kérdésére: „Potestne demonstrari, dari providentiam specialem a generali, qua deus secundum leges generales hunc munduin admi- nistrat, distinctam? Si ita, possuntne certi proferri characteres, quo- rum ope effecta specialis providentiae ab illis generalis provideutiae effectibus distingvi queant?“2) E kérdés megfejtéséért az arany em- lékpénzt Castilion berlini tanár nyerte, az ezüstöt pedig, mely az érték kivételével mind alakra, mind nagyságra hasonló volt az aranyhoz, Fogarasi kapta. — Az egyforma jóság nehézzé tette a megkülönböztetést a két jeles mű között. Az érem leírását lásd a következő szám alatt. Fogarasi e műve átfordítva holland nyelvre kiadatott (45—136. lap) a más négy ugyanezen kérdésre irt értekezéssel együtt Harlemben, 1782-ben. Jeligéje: Homo proponit, Deus disponit. 10. Hatodik pályaműve 1782-ben ugyanazon hárlemi Teyleriana theol. társaság e kérdésére: „Quae est natura morális liber- tatis ? et quomodo omnium optime demostrari possit, nos esse entia moralia libere agentia? („dari libertatém moralem?)*3) E kérdés megfejtésével is ugyanazon társaságtól 80 holland arany értékű és súlyú arany emlékpónzt nyert, melynek egyik lapja egyik szélén a theologia, átellenben az igazság és szabadság képe volt kinyomva felül ily felirattal: WAARE GODSDIENST-KENNIS BLOEYT DOOR YRYHEYD, alul GENOOTSCH. AANVANG. ANNO 1778. Másik lapját egyéb cirádák mellett virágkoszoru díszítette s annak közepén e szavak: EER PENNING VAN TEYLERS GODGELEERD GENO- OTSCHAP TOEGEKENT AAN JÓS. PAP DE FAGARAS, PH. DR. PHIL. ET MATH. PROFESSOR TE M. VÁSÁRHELY. Ezen értekezés nem csak latin, hanem holland nyelven is kiadatott. I—XLV. *) Meglehet-e mutatni az Isten egységét egyedül az okosságból? Voltak-e oly népek és bölcsek, kik az őismeretére a kijelentés segélye nélkül eljutottak? 2) Megmutatható-e, hogy van különös (specialis) gondviselés, mely különbözik azon közönségestől, ,mely szerint Isten e világot igazgatja a közönséges törvények szerint. Es ha igen, lehet-e felhozni határozott jellemeket, melyek segélyével a különös gondviselés hatásait a közönséges gondviselés hatásaitól megkülönböztetni lehessen? 3) Mi az erkölcsi szabadság természete és mikép megmutatható legjobban, hogy mi erkölcsi és szabadon cselekvő valóságok vagyunk ?
