Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
216 gethi), hogy míg az ilyen tanítás, rapialás s előadás módja újra fel nem áll, az ijfuság tanulásának akármely más módjával is az elő- meneteles tanulás helyre nem kozathatik. A közönséges megpróbáltatás vagy examen idójón az ifjakon értelmes, rövid és világos kérdéseivel nagyon segített. Megesett egykor, hogy egy ifjú a feltett kérdésre nem egyenesen felelt, egyébiránt derék feleletet adott, melyet a hallgatók közül egy észrevevén, kimondotta, hogy a nem jó felelet, melyre Fogarasi nyersen csak hamar azt felelte: a felelet igen jó, csak a kérdés nem volt hozzá való. így kívánta ő az ifjú elmének még gyengeségét is erősíteni, nem pedig azt mindjárt közönséges helyen szégyenköre kiállítani. Róla épen nem lehetett elmondani, a mi sok tanítóra illik, hogy olyan szorgalmatosak és bőbeszédűek, hogy miattok nem lehet az ifjúságnak tanulni. Nem kevés baja volt professor kollegáival, kiket a természet komorokká, ifjak ostorivá készített volt, öt pedig ifjúság atyjává s barátjává formálta. Maga megvallotta nekem, hogy midőn egykor a professori itélőszék eleibe hivatott egy jeles ifjú nem nagy hibájáért, de ártatlanságát érezve magát hathatósan mentegette, az ő professor társai között egyik nem átallotta igy szólani a másikhoz: Kollega uram, büntessük meg, mert mindjárt kimenti magát. E miatt volt az ő szivének sok aggódása, hogy sok jeles elméjű ifjút látott a szerfelett való keménység miatt elnyomatva. Ilyen volt az ő professori élete. “ Fogarasi életében az ötös szám forduló pontokat képezett: 5 évig volt külföldön, 5 évig folytatott papi hivatalt Szászvároson, 5 évig volt tanár Maros vásárhelyit, s hogy „minő mértékkel adta ki a tudományokat : azt a tanuló ifjúság vallja s csodálja; az egész haza megértette, a külföldiektől is nincsen elrejtve, örvendettek neki vallás és nemzetkülönbség nélkül az erdélyi nagyrendek, tudós fejek és tudományt szerető ifjak s minden állapotbelik.“ Öt év, ha a számot tekintjük, kevés: ha Fogarasi tudományos munkássága eredményét veszszük figyelembe, hivatalos elfoglaltsága mellett, igen jelentékenynek fogjuk találni; jelentókenynyé teszi a jutalom koszoruzott 9 pályamű s azon De mundi sistemate pag. 322—410. De plantis et animalibus pag, 411. De fájdalom, ennek csak a czimje van s az üresen hagyott lapokra nem Íratott le. A végéhez van csatolva 3 tábla mértani figurákkal. Az egész ex- cerptum oly tiszta" világos, könnyen érthető latinsággal van Írva, hogy azt egy harmadik gymnasialista is fönnakadás nélkül megértheti. De mundi sistemate fejezetben az astronomia irodalom történetét is előadja. T. Gergely Lajos ur szives volt kollégiumunkra nézve ezen igen becses kéziratot több kötet- és füzettel együtt kollégiumunk könyvtárának ajándékozni.
