Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
195 7. Técsi Sámuelt.1) Tócsi ugyanazon óv deczember hó 19-ón válaszol,2) köszönetét mond az ifjúságnak a megtisztelő figyelemért s Ígéri, hogy teljes erejével, tehetségével igyokezni fog isten országának előmozdítására. Tócsi intézetünkben tanult, 1722. május 17. jegyeztetett anyakönyvbe; osztálytanító volt az Oratoriában, praeses infelicem animo exitum augurantes, noctes diesque anguntur, magnoque, dolore propemodum conficiunfcur cum lachrymis illaturi ultimam cani- tiem infelici sepulchro, nisi clomontia vestra eorum miseriae subveniat nutantibusque auxiliatricem dextram benigne porrigat. Miseremini porr o ancillao vestrae, cbarissimae meae conjugis, natonimque duorum, par- vulorum, quos hac ignominia aeque obrui, atque involvi, quis dubilet ? Coeterum bonae spei plenus, me, resque meas jani jam casuras, be- nigno Illustritatum Yestrarum favori, atque gratiae humilime commen- dana, Deum T. 0. M. ardentibus ac suplicibus votis veneror et oro, ut Illustritates Yestras spiritu suo jugiter gubernet, gratia cumulet, bene- dictionibus ornet, denique in bonum afflictae patriae, ecclesiarum /ref. decus et utilitatem, diutissime iucolumes et sospites coneervet. Cibinii, 27. Nov. a. d. 1734. Y estruni Illuatrissimi Proceres humilimus et obsequiosissimus cliens Sámuel Nádudvari. p. t Servus Jesu Christi in Ecclesia Nagy-Enyediensi alter indignus. J) Ugyanezen időtájban a 3-ik tanszék betöltéséről is volt szó s az egyik gondnok Teleki Sándor mégis találta ez ügyben Berkes Istvánt, ki akkor Bályokon volt Biharmegyében, s később 1745—1749-ig marosvásárhelyi pap: ff marczius 21.) de ismerve a helyi viszonyokat még itteni diáksága idejéből, nem volt hajlandó elvállalni, a mint azt mutatja 1742. febr. 1-én Teleki Sándorhoz irt levele: „Non facile emergunt quorum virtutibus obstat rés augusta domi azt is tudom: honor fugientes sequitnr, sequentes fugit. Nem tagadhatom ezen felett, irtoztatott nagyon annak a Nemes Kollégiumnak majd ifjú deákságomtól fogva mind tisztelt professori, mind deáki iránt, nálam tudva tartott sok orvosolhatatlan nehézségekkel egybe köttetett bajos állapotja. A rectorságrul is hallgatott az irás. Mindezek iránt pedig, quod hódié maximum, ha akarnám is akkori gondolatom változtatni, késő; mert már ugyhallom az a Nemes Kollegium talált magának arra az hivatalra érdemes tudós férfiút, Tiszteletes Szathmári uramot (?) a kolozsvári praedicatort, kit ugyanott is akartanak az előtt 3-ik profes- sorrá tenni. Csak Tiszteletes Técsi uram híjával vannak.“ stb. (Eredetije a gróf Lázár Jenő ur levéltárában Medgyesfalván.) — Berkes 1722. ápril 14-én Íratott anyakönyvbe. Távol volt Marosvásárhelytől s igy nem értesült mindenről alaposan. Berkes 1733-an gróf Teleki Sándor fiának Lajosnak volt tanítója s Szathmári Mihály pro- fossor által elbocsátását kérte, hogy indulhasson társaival s a pünköst után hazajövendő akadémikusok után valami jó alumniát nyerjen. *) Eredetiben a koll. okmánytárában, 48.
