Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

onnan a tanulókat. Majd a Rákóczi mozgalom idején labanczok, ku- ruczok egyformán dúlják, huzzák-vonják, rabolják az intézetet, tanárt és tanítványokat különbség nélkül. Bányai Székely György, ki 1708-ban lépett a gyulafehérvári kollégiumba s már 86 év nyomta a vállát, midőn 1775-ben reszkető kézzel ezen nehéz idők járását igy rajzolja : „Sok nyomorúságot szenvedett mind Kaposi Sámuel professor uram, mind a juventus. Ugyanis a professort a kuruczok — hamis hírbe kevervén — fogva elvitték ; hová? nem tudom. Oda volt czir- cziter 2 vagy 4 hétig is. Szomorkodott a juventus és semmi jót felőle remélni nem tudott. A juventus is sok praedalást szenvedett, hol a kuruczok, hol a labanczok miatt, mivel egy nap a kurucz praedált a kollégiumban, midőn is a deákok közül sokaknak nadrág- jókat és csizinájokat testekről lehúzván, elvitték; ezek recedálván. másnap a labanczok ütöttek a kollégiumra és sok deákoknak tógájokat vitték el, melyeket — utánok raenvén két mértföldig — nagy remén- kedósek után pro ratione qualitatis, némelyikét 15 forintokkal váltották meg, mást 12 írton; 6-ou és némelyikét 3 írton.“1)

A tanár és tanítványok szánandó szorult helyzetét és állapot- ját 1710. és 1711-ben Kaposinak két kérő levele világosítja meg: „És most iterato sollicitalom Nsgodat (gr. Bethlen László) ez levelem által, annyival is inkább, mivel ez uj commeudansnak megparancsol tatott, hogy az én deakimat sehová absolute ki ne bocsássa, mivel a generalis előtt büdössé tétetett a deákoknak nevek, hogy azok hordozzák szélyol a pestist az országban, melybül az következik, hogy mi itt egy tisztességes arestumban s obsidioban vagyunk, szabad lévén másoknak in necessariis negotiis innét kimenni penes passuales, csak nekünk nem. Melynek ilyen szomorú consequentiái vannak : mivel még az idén a kollégium sustentatiójára senki búzát nem administrált, a tavalyi elemózsiának peuig (mivel sokan nem admi- nistrálták) szinte fogytán van az ifjúság. Azért ha supplicalni ki nem küldhetem őket, kicsoda küld ide csak egy véka búzát is kéretlen ? ha még kérve is sok Ígérte eddig s nem praestalta. Nagyságodat azért főkuratori tisztére és a scholak conservatiójához való kötelességére kénszeritem és kérem in hoc insperato anno et non praeviso casu, midőn sem magam nem mehetek, som deakaimat suppli- cálni ki nőm küldhetem, vigye véghez azt Nagságod, hogy ily ex- ') Eredetije a Teleki könyvtárban 1157. kvtári sz. a 735—7158. I.

137