Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
57 MBB kálómmal székfoglaló-beszédet tartott. Talált 24 tanulót az iskolában, ő bejegyzett 12-őt. Hogy mennyi ideig folytatta a rektor- ságot: nincs föl jegyezve az anyakönyvben. Minthogy pedig következője Dálnoki Benkő Márton 1698. szeptember elején foglalta el helyét, azt következtetjük, hogy azon év tavaszán vett búcsút az iskolától. 1698-ban már a Franequeri egyetemen volt.1) 30. Dalnoki Benkö Marton 1698. szept. 13—ívoo szept. 26. Nagy-Enyeden a Betblen-collegiumban tanult s mint jeles készültségit végzett ifjú könyvtárnoki és osztálytanítói tiszttel is meghozatott 1795-ben2). Mint az oratoria és syntactica osztályok tanítója fordittatta Cicero leveleit és beszédeit, továbbá L. Annaeus Florust, melyet magyarra le is fordított és kiadott 1702-ben. Tanította a görögnyelvet is3). 1698 szeptember 8-án ment az egyházfi utána Enyedre s azon hó 13-án foglalta el állomását, melyen két évig működött fáradhatlan kitartással és nagy buzgósággal törekedett az iskolának mind anyagi gyarapítására, mind szellemi felvirágoztatására. A tanuló ifjúság száma volt 15, ő bevett két év alatt 39-et. Anyagi segély nyerés végett elment személyesen a mágnásokhoz, fölemlegette elődeik jótéteményeit az iskolák iránt s ezen eljárása által azokat az alamizsnálkodás folytatására megnyerte, vagy egészen uj alapítványokat teremtett. „Érzik ezt (t. i. a kegyurak segélyét) — igy ir Florusa ajánló levelében — valójában a colle- giumokban levő ifjak, kik ez mostoha és tehetetlenségre jutott szűk üdőben is kegyelmetek Abdiasi indulatjából származott bőséges adakozásokból tápláltatnak. Érzik ezt a scholák, nevezetesen a Maros-Vásárhelyi s c h ol a; ugyanis kegyelmetek közül némelyeknek mlgs attyok isten dicsőségéhez való buzgóságoktól viseltetvén e szegény társaságnak dajkái lőttének: kiknek nyomdokokat kegyelmetek is követvén esztendőnként bővséges adakozó kezeit ettől meg- nem vonta. Némelyek pedig hasonló istenes indulatjokat akarván scholabeli ifjúságomhoz mutatni, midőn a kegyelmetek látogatására való kifordulásomban emlékezetet tennék kegyelmetek előtt arról, hogy több istenfélő Maecenasoknak példájokat s isten dicsőségét tekintenék : mingyárást készek voltának vagy malmoknak bizonyos napi vámjokat, vagy mezeiknek dezmájokat conferálni ') 2271. k. sz. a. levő könyvben látható bejegyzése szerint. 2) 494. k. sz. a üdvözlő verset irt Nádudvari Péterhez. 3) Florus ajánló levelében.
