Református Kollégium, Marosvásárhely, 1879

— 38

magam is tanulásomat és kiképeztetésomet nyertem, hagyunk 1000 irtot, oly feltétel alatt, hogy ezen összeg csa- toltassék a nevezett collegium többi tőkéihez, csak kamatját szabad igénybe venni, oly formán, hogy migaz én és nőm ágáni oldal vérrokonainknak fiú gyermekeik lennének a collegiumban, azok legyenek jogosulva a tőkének egész évi jövedelmét érdem szerinti arányban élvezni, ezen eset megszűntével pedig azon kamat szegényebb sorsú szorgalmas és jó tanulók felsegitésére fordítandó.“ 1878- ban Horváth Márton, s f. évi május 16-ikán kedves neje Szabó Anna is elhalálozván, az örökséget a végrendelet értelmében fogadott fiuk tks. Horváth Sándor ur vette át, ki iskolánknak f. hó 9-ikén az 1000 frtot lefizette, oly feltétel alatt, hogy annak 5°/0-os kamatai f. hó 20-ikától fogva itt tanuló fiainak adassanak ki. —

Horváth Márton született Szt-Simonon, a székely Horváthok ősi fészkében, 1801-ben kisbirtoku székely szülőktől, kiknek rajta kívül még hat gyermekük volt. 1812-ben mint diákszolga jön kolégyomunkba, 1822-ben, mint másodéves deák Haller János grófhoz megy gazdasági praktikánsnak. Pár év alatt kitüntetett fáradhatlan szorgalma, törhetlen erélye, s mocsoktalan becsületessége következtében, számtartónak mozdittatik elő. Egy évvel később, már mint gazdatiszt működik. Lassan, de biztosan halad. Ellentétben a mai időkkel, mikor az érettségen alig igy-ugy túl esett ifjú, már önállásra óhajtozik; mikor a hivatal-szoba küszöbén alig bejutott napdijas, már elnökségre kacsintgat; mikor 100 frt tőkével 10,000 frtos vállalatba vágnak, szóval: mikor mindenki, mindjárt minden akar lenni. Ennek természetes következései aztán: a keserű csalódások, bukás, meghasonlott kedély. 1834-ben házasságra lépik Szabó Annával. 1851-ben jószágot vásárol Somogyomban. E jószágot, melyet elhagyott állapotban vett át, szorgalma és értelmessége által rövid idő alatt, biztos jövedelmű minta-gazdasággá változtatja át. Nem kívánkozott a szabad Amerikába, jól tudván, hogy képzettség, szorgalom nélkül ott is rabszolga az ember. Nem vándorolt a mesés hirü Romániába, hol sokan oly szomorú románoknak— regényeknek — lesznek szerencsétlen hő- seivé.Példájával mutatta meg, hogy szorgalom, erély és képzettség itt is biztos sikerre vezetnek. Igen szép vagyoná