Református Kollégium, Marosvásárhely, 1879

— 19 —

jából“ „óra közök alatt csak halk tenort énekeltem“ sat. sat. Ezen s hasonló mentségekre elmondottam mindannyiszor, hogy jó vagy rósz irányban, csak az első lépés nehéz ; hogy kicsin kezdjük, s nagyon végezzük; — hogy: „És hegy tetejéről, a kő ha megindul,

Le az aljig aztán nem áll meg azontúl.“ Azonban szükségesnek látom itt is kifejezni azon hosszas tapasztalásból merített mély meggyőződésemet, hogy soha senki sem hibázott vagy vétkezett egyebütt, mint saját kicsiny vagy nagy körében. Egyikünk sem adhatja el a bécsi arsenal ágyúit, de el tanulótársa könyvét; egyikünk sem nyithatja ki a nemzeti bank Wertheim szobáját; de igen a kolégyom kapuját; nem szökhetünk ki az ostrom alatt levő várból, hogy hirt vigyünk az ellenségnek, de átmászhatunk a kolégyom kerítésén ; nem dobálhatjuk be a pesti úri kaszinó ablakait, de beparittyázhatjuk a dépőt-ét. Es a ki az ilyenekben kedvét találja, s e rósz hajlandóságot törik-szakad, magából kitépni teljes erőfeszítéssel nem igyekszik kezdetben, mig mélyebb gyökeret nem vert; bizony mondom, megteszi az azokat is, alkalom adtán.

Calkulusaitokról értesitvo vagytok; itt általánosságban megemlitem, hogy volt az elemi osztályok népessége ez évben 229, több 20-al, mint a múlt évben; a 8 gymn. osztálynak 307 „ 27, „ „ „

Együtt 539, több 47, mint a múlt évben.

Ezek közül:

az elemi osztályokban volt: a gymn. osztályokban:

Kitűnő 53, Jeles 33,

I. rendű 82,

II. * 61,

kevesebb 9.

2. 17. 14.

V

több

Kitűnő 33, kevesebb 1. Jeles 28, több 3.

I. rendű 187, „ 10.

II. „ 59, „ 15,

mint a múlt évben.

A nagyobb rész átláthatta, hogy az igyekezetnek már itt meg van a haszna. A kisebb rész szintén észrevehette, hogy munka nélkül, valamint sehol ezen a világon, úgy itt sem lehet zöld ágra jutni. Bizonyos czél elérése végett, egyiknek kevesebbet, másiknak többet kell fáradnia, de a munka alól senki sincs fölmentve. Az erény- virág neve: „verejték.“ Az éles ész isten adománya;az ismeretszerzés szorgalom eredménye, s kinek abból keve2*