Református Kollégium, Marosvásárhely, 1878
44 Magyar nyelv: Szóképzés, a fő- és melléknevek, viszonyszók, névmások és számnevek ismétlése, képzése és ragozása; olvasmányok értelmezése és elemzése. Két hetenként fogalmazás. Szavalás, Imre Sándor „Rövid magyar nyelvtan“-a szerint; hét. 3 órán. Latin nyelv: Az első félévben: a neveknek tövük véghangja szerint való csoportosítása, a melléknevek ragozása és fokozása, a praepositiók; a melléknévi határozók és ezek fokozása s az ezekre vonatkozó fordítási gyakorlatok. A Il-ik félévben: a számnevek, névmások felosztása és ragozása. Az igéknek praesens tövük végbetüje szerint való felosztása, a három főalak, az igemódok és igeidők ismertetése; a cselekvő, szenvedő és álszenvedő igék ragozása s ezekre vonatkozó fordítási gyakorlatok, Bartal Antal és Malmócsi Károly kézikönyve szerint: bet. 6 órán. Számtan: Az első félévben: bevezetés a mennyiségtanba, tizedes rendszer, a négy első mivelet; sorzási és osztási előnyök, a számok oszthatósága, primfactorokra bontás, legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes kikeresése. Il-ik félévben: közönséges törtekkel való miveletek, törtestört alakok, s annak elenyésztetése, Mocnik-Szász Károly számtana szerint; hét. 3 órán. Mértan: Az első félévben: a tér fogalma, a mennyiség általános meghatározása, szám és térmennyiség meghatározása, mértani és physikai testek meghatározása, a testek három irányú kiterjedése, háromféle térmennyiség, a mérés és mértékegység, a térmennyiségek származtatása mozgás által; a lapok és testek főnemei; a különböző irányok; a vonalokról általában, az egyenes vonalokról különösen, az egyenes vonal mérése és a hosszmórték; a négy alapmivelet egyenes vonalokra alkalmazva; a kör; két és több egyenes vonal viszonylagos fekvése; a szögök; a négy számtani alap-
