Református Kollégium, Marosvásárhely, 1878

Hogy minő eszközök felett rendelkezik a vegytan az atomok csoportosulása módjának földerítésére: annak fejtegetése értekezésem keretén kívül esik. Különben is eljutottam már azon ponthoz, a melyen könnyű lesz a feltett kérdésre megadnom a feleletet.

Baco szerint minden változásnak a természetben meg van a maga oka. A természettudományoknak legközelebbi feladatuk: a jelenségek látható hatásaiból azoknak láthatatlan okait kutatni és az okság törvénye szerint fogni fel.Bármely jelenségnek legközelebbi oka lehet vagy változatlan, vagy változó. Az utóbbi esetben tovább keressük a változás okát, mindaddig, inig végül oly okokra találunk, a melyek változatlanok, vagy más szavakkal: egyenlő körülmények között minden időben ugyanazt a hatást idézik elő. E változatlan okoknak egyszerű kifejezése az, a mit mi természettörvénynek nevezünk.

Descartes még úgy gondolkozott, hogy: „mielőtt a nehézség törvényét keressük, tudnunk kell: mi a nehézség?“ De e nézet nemcsak ma, hanem már a 17. század első negyedében sem volt irányadó. Galilei kipuhatolta a szabad esés törvényét, az ingamozgás törvényét, a földnek tengelye körüli mozgását, anélkül, hogy a nehézség lényegét ismerte volna. „A dolgok lényegét “ — mondja Galilei — „nem bírjuk megérteni. Az absolut általunk megközelithetlen; mi csak a relatívhoz férhetünk. Az a fődolog, hogy a jelenségeknek szükségképeni összefüggését találjuk meg.“ Ez a természetvizsgáló valódi álláspontja, a mely megkülönbözteti őt a me- taphysikustól és ezzel van jelezve egyszersmind minden lehető természettudománynak tulajdonképeni czélja és feladata.

És ha már most a vegytanra ezen elvek alapján vonjuk le fejtegetéseimből a következtetést, az elmélkedésem alap22