Református Kollégium, Marosvásárhely, 1878
15 védője a tudomány körül szerzett érdemeire hivatkozott, hóhérainak elnöke e szavakkal szakította félbe: „Nous n’ avons plus besoin des savauts.“ Ez volt akkori biráinak ítélete. Wurtz Adolf, párisi tanár, a legjelentékenyebb élő chemikusok egyike, a modern vegytani elméletek történetéről írott művének bevezetésében így szól: „La chimie est une Science francaise; eile fut constituée pár Lavoisier d’ immor- telle méinoire.“ Ez a jelenkor ítélete. Az anyag megsemmisithetetleuségének törvénye képezi azon egyedüli biztos alapot, melyen a vegytudomány alkotmánya felépült s áll jelenleg — csaknem egy évszázad lefolyása után — óriási méreteiben. Ez az igazság teremtette a quantitativ vegyelemzést, mely a chemikus kezében a che- miai igazságok és törvények kutatásánál ez idő szerint a leghatalmasabb eszköz; ez elv vezérlete mellett lett a sokszoros arányok törvénye a vegytan alaptörvényéül felismerve és bátran elmondhatjuk, hogy a modern vegytannak csaknem minden vívmánya: ennek az alapigazságnak közvetett vagy közvetlen kifolyása. És már most, miután a tudományos vegytani kutatás vezérelvével és annak jelentőségével megismerkedtünk, köny- nyü lesz az értekezésem tárgyául tűzött kérdés fejtegetésében egy lépéssel tovább haladnunk. A vegytani jelenségek, anyagi változások, azaz olyanok, melyek a testeknek anyagára vonatkoznak. A vegytan vizsgálódása tárgyát képezik mindazok a tünemények, a melyek észlelhetők akkor, a midőn valamely test anyagi összetételében szenved változást. E változások mibenlétének felismerésére és tanulmá- nyozhatására mindenek előtt szükségos a testek anyagi ösz- szetételének ismerete.
