Református Kollégium, Marosvásárhely, 1877

zül különösen: a képletek, alakzatok, választékosság és szép hangzat, Névy László „írásművek elmélete“ czimü kézikönyve szerint. Fogalmazás és szavalás; hetenként 3 órán.

Latinnyelv: Phaedrus meséi L, II., III., IV., V. könyv s a függelék és Cajus J. Caesarnak „de bella gallico“ czimü müvéből az V-ik. k. Irálygyakorlatok; hét. 5 órán.

Németnyelv: Göldner Nándor néinetnyelvtana Il-ik részéből a 18-ik oktatásig és Ballagi Károly német olvasó könyvéből 15 válogatott olvasmány; hét. 4 órán.

Történelem: az első félévben: az ó-kor története; a 2-ik félévben a középkor története, Szilágyi Sándor kézikönyve szerint; hét. 3 órán.

Mennyiségtan: algebra: a 4 alsó mivelet igenleges és nemleges, valamint betükitevővel ellátott algebrai mennyiségekkel és algebrai törtképletekkel; összetett vagyis törtes törtek ismertetése ; elsőrangú egy és több ismeretiem! egyenletek feloldása; a hatványozás alapelvei; egy és több tagú algebrai kifejezések és nyilvános számoknak 2-ik és 3-ik hatványra emelése; gyökvonás alapelvei; 2-od gyök fejtése algebrai képletekből és nyilvános számokból, Mocnik kézikönyve szerint; hét. 3 órán.

Mértan: Testmértan: a test meghatározása, részei, nemei, tulajdonai ; hasáb, gúla, szabályos testek; henger, küp,gömb meghatározása és tulajdonságai. A felület fogalma, a hasáb, gúla, csonkagula, henger, kúp, gömbőv, gömbsüveg és gömbfelület kiszámítása; Archimedes tantétele; a térfogat fogalma, ép- ferdeségii hasáb, koczka, függélyes, ferde hasáb, henger, hengercső, gúla, kúp, csonkagula, csonkakúp, hordó, gömbtérfogat kiszámítása, Zsindely István kézikönyve szerint; hetenként 2 órán.

Természettan: delejesség, villanyosság; vegytanból a főbb elemek és vegyületeik ismertetése. A szervetlen és szerves vegytan körébe tartozó nevezetesebb tünemények magyarázata. Erő- mütan, hangtan, hőtan és fénytan, Zsindely István „Természettan alapvonalai“ czimü kézikönyve szerint; hét. 4 órán.