Református Kollégium, Marosvásárhely, 1876
A) A könyvtár ismertetése. A reformáció első századában, 1560 körül, már volt a reformátusoknak Maros-Vásárhelytt iskolájuk, mely egy igazgató — rector — vezetése alatt 4—5 segédtanító közreműködésével terjesztette a szellemi világosság sugarait a bérezés székelyföld lakói között 1718-ig. A Sárospatakról 1671. kiűzött iskola egy része Buzinkai Mihály és Pósaházi János tanárok vezetése alatt Erdélybe vonult s Gyulafehérvárit, a református püspökök akkori székhelyén keresett és talált is menedéket, szállást, hazát; de csak 44 évig. Politikai zavarok, viszályok s a várüjitás szükségességével leplezett vallási, felekezeti türelmetlenség újból fölvétetók az üldözött iskolával a vándorpálezát 1716. márczius 26-án s Zilahi Sebes András és Szathmári Paksi Mihály tanárok vezetése alatt Maros-Vásárhelyre jött decz, - >g-án; 1717-et mint vendég töltötte itt. 1718 April 30-án egyesült ünnepélyesen a vásárhelyi régi iskola (particula) a sárospatak-gyulafehórvári collegiummal s ez időponton kezdve „Maros-Vásárhelyi ev. ref. főtauoda“ néven működik. A tanoda történetének e rövid előrebocsátását mulhatla- nul szükségessé tette a könyvtár történetének tisztább és világosabb ismertetése, mely a rendet következőleg szabja élőnkbe: a maros-vásárhelyi régi iskola (particula) könyvei; a sárospatak-gyulafehérvári collegium könyvei és az egyesülés után történt gyarapodása a könyvtárnak. A m.-vásárhelyi régi iskola kis könyvtárának keletkezése és gyarapodása. 1*
