Református Kollégium, Marosvásárhely, 1876

B) A nyomda ismertetése.

Mig a „legfőbb és legvégsőbb mesterség, a nyomdászat* feltalálásának második évtizedében, 1473-ban, Németalföldet, Angliát, Spanyol- és Csehországot megelőzve, korán eljutott Budára:1) Maros-Vásárhely csak három viharos század lezajlása után érhette meg e szerencsét, 1786-ban.2) Erre első és legrégibb adatot, nyújt a tanoda könyvtárában 2204. k. sz. a. „Fons glóriáé Carolus VI-us“ cziuiü 2r. könyv első lapján levő kézírás, mely igy hangzik:

„E bibliotheca gymnasii m.-vásárhelyiensis dono viri gene- rosissimi Adami Kapronczai, officinám typographi- cam, in űrbe nostra tunc primum insfi+”'""' paran- tis. Anno 1786. Bibliothecae custode Joan Galaezi.“ Galaczi János könyvtárnok volt 1786. márcz. 14-től 1789. okt. 14-ig. Világos ebből, hogy Kapronczai Ádám3) 1786-ban kezdett nyomdát állítani Maros-Vásárhelyit s már 1787-ben megjelent az üj nyomdán József császár imádságos könyve. Nyomt. H. Gál László által. 8r. 1—30. lap. Szép tiszta nyomás.

Ugyanazon évben „Bujdosásnak emlékezet köve“, 12r. Az imádságos könyv meg vau a tanoda könyvtárában két példányban 6436. és 6626|,p k. sz. alatt; Bujdosásuak emlékezet köve a Teleki-könyvtárban.

') Toldy F. Akad. felolvasás 1873. „A nyomdászat 400 éves története Magyarországon,

*) N.-Szebeubeu 1529-beu, Brassóban 1533-ban, Kolozsvárit 1550-bou, Gyula-Fehérvárrt 1566-ban állíttattak nyomdák.

3) Kapronczai György maros-vásárhelyi pap volt 1721—1746-ig ("Enyedi Marton jegyzése 1612. k sz. a.) és Kapronczai Ádaiu iia, vagy rokona lehetett Györgynek.

4*