Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1913
11 Iódik össze a gyermek lelke legmélyén az iskola és a szülői ház, a nevelök és a szülök — az Istenben. íme vázlatosan a szünidő nagy elvei: 1. képviselje a szülő az Isten helyettesének tekinté'yét; 2. legyenek meg a családnak a maga házi törvényei; 3. a súvtisztaság ápolása mindenekelőtt • 4. munkásság a jó vakációnak is fűszere; 5. megszentelni a szünidőt a vallás gyakorlataival. Lehet bennök valamelyes újság, de nincs bennök semmiféle gyakorlati nehézség és ami fő, kimeríthetetlen forrása egyik is, másik is azoknak az áldásoknak és reményeknek, miket minden szülő a gyermeke jövöjéhez fűzni szokott. Igaz felebaráti és keresztényi szeretettel kérem a jó szülőket, olvassák el figyelmesen e cikkecskét máskor is; olvastassák el fenhangon gyermekeikkel legalább kétszer a szünidő folyamán: elején és közepe táján. Megszívle- lésre és családbeli megbeszélésre van szánva annak minden egyes gondolata. A híres Gracchus-testvérek édesanyjának idézésével zárom, a római Corneliával. Midőn egy alkalommal látogatást tett nála egy római patricia, emez szóba hozta ékszereit, családi kincseit és drágaságait. Érdekelték volna Cornéliának is enemü gyűjteményei. Ám épen nyílik az ajtó, két piros-pozsgás fiúcska toppan be nagy lihegve, ahogy az iskolából hazasiettek. Tiberius az egyik, Cajus a másik. Lelkendezve az anyjuk nyakába szöknek, megcsókolják Corneliát és ez viszont őket, örömtől hangosan: „íme, az én ékszereim, családi kincseim és drágaságaim!“ Az is nagy dicsérete volna, hogy Scipiónak, Hannibál legyőzőjének volt a leánya. Még nagyobb dicsérete, hogy méltó volt annak a Tiberius Gracchusnak nejévé lenni,
